Értékcsökkenési leírás

A témával kapcsolatos új anyagainkat:  Értékcsökkenés fontosabb előírásaiÉrtékcsökkenési leírási kulcsok Értékcsökkenés-fogalmak címmel a linkre kattintva éred el.

Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonában lévő, kizárólag a vállalkozói tevékenységéhez használt tárgyi eszközeinek, nem anyagi javainak 100 000 forint egyedi értéket meghaladó beszerzési költségét értékcsökkenési leírás keretében számolhatja el. Több tevékenységhez használt tárgyi eszköz esetében választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az Szja tv. 11. számú mellékletének rendelkezései szerint érvényesíthető költséget. A költségelszámolásra vonatkozó szabályokat itt találod.

A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között. A nem anyagi javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásakor az Szja tv.-ben meghatározott szabályokat és leírási kulcsokat kell alkalmazni.

Az értékcsökkenési leírás kapcsán az egyes fogalmakat az szja tv szerinti alábbi értelemben használjuk és ezt javasoljuk az értékcsökkenés szabályainak alkalmazása során is:

1. Fogalmak:

a) A tárgyi eszköz fogalma

Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl – közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve – szolgálja a vállalkozás tevékenységét. [1]

aa) [2] Az ingatlan, mint tárgyi eszköz a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrészek, tulajdoni hányadok, az egyéb építmények, az üzemkörön kívüli ingatlanok.

Földterület: a szántóföld, az ültetvényterület, az erdő, a nádas, a gyepterület és a halastó terület. Ilyen címen kell kimutatni annak a földterületnek az értékét, amelyekhez a vállalkozó vásárlás útján jutott, vagy törvényben szabályozott módon értékelt.

Telek: ebben az ingatlancsoportban kell kimutatni az olyan földterület szerzési értékét, amelyhez vásárlás, kisajátítás vagy egyszeri telek-igénybevételi díj fizetése révén jutott a magánszemély. A földterületen, telken helyet foglaló építmény és egyéb tárgyi eszköz a telek fogalmától elkülönül, annak értékében nem szerepelhet. Az ingatlanok ezen csoportjába tartozik a telkesítés is.

Telkesítés: olyan beruházásnak minősített tevékenység eredménye, amely a talaj hasznosításának növelése érdekében módosítja a talaj tulajdonságait, felszínét és általában javítja a termelés feltételeit. A telkesítés a beruházásként elszámolt tereprendezési, területfeltöltési, talajjavítási és talajvédelmi ráfordításokat foglalja magában. A telkesítések értéke nem tartalmazza magának a földterületnek, teleknek az értékét, amelyen a telkesítést létrehozták.

Építmény: az épület és az egyéb építmény gyűjtőfogalma. Építmény: mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná), a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az építmény fogalmába tartozik az olyan víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezeték, központi fűtés, szellőzési, légüdítő berendezés és felvonó, amely az építmény szerkezetébe építve, annak használhatóságát és ellátását biztosítja. Az ilyen vezeték és szerelvény akkor is az építmény fogalmába tartozik, ha az az építmény használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgál.

Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja.

Épületrészek, a tulajdoni hányadok: ingatlanok olyan sajátos megjelenési formája, amikor egy önálló ingatlannak több tulajdonosa van, akik között az ingatlan tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban (telekkönyvben), a szerződésben meghatározott arányban oszlik meg. Ilyen esetben a beszerzési, előállítási költségek mögött nem az ingatlan egésze áll, hanem annak a jogosultság szerinti része, a tulajdonjognak megfelelő hányada.

Egyéb építmény: minden, épületnek nem minősülő építmény (pl. út, vasút, kerítés). Ide tartozik az ültetvény, a halastó is, nem beleértve az általa elfoglalt földterületet.

Az üzemkörön kívüli ingatlanok közé azok az ingatlanok tartoznak, amelyek törvényben meghatározott módon közvetve szolgálják a jövedelemszerző tevékenységet. Ilyen különösen a szociális, kulturális, sport- és gyermekintézményi, üdülési célokat szolgáló épület, egyéb építmény.

ab) A műszaki berendezés, a gép, a jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgép, erőművi berendezés, műszer, szerszám, szállítóeszköz, hírközlő berendezés, számítástechnikai eszköz, jármű.

Az erőgép, az erőművi berendezés fogalmába tartozik különösen a vízi-, a szélerőgép, a légmotor, a rögzített, illetve félig rögzített gőzerőgép, a gyors és lassú égésű motor, az áramfejlesztő gépcsoport, az ipari kazán, a villamos forgógép, a transzformátor, a kis- és nagyfeszültségű villamos készülék, az erősáramú egyenirányító.

A műszer, a szerszám közé tartozik különösen a tartály, hűtőberendezés, szivattyú, ventilátorok, kompresszor, préslégszerszám, szerszámgép, a termelési profilnak megfelelő munkagép, műszer és eszköz.

A szállítóeszközök és hírközlő berendezések körébe tartozik általában a vállalkozás keretében anyag- és árumozgatás céljára használt emelő, daru, rakodógép, szállítótargonca, szállítószalag, szállítópálya, a konténer, a híradástechnikai gép és készülék (pl. a vezetékes és a vezeték nélküli hírközlő eszköz és berendezés).

Számítástechnikai eszköznek minősül az irányítástechnikai automatikai folyamatszabályozási rendszer, a számítógép, a központi és perifériális számítógép egység stb.

Járműnek minősül az általában közforgalmi (forgalmi) rendszámmal ellátott – közúti, vízi, vasúti és légi közlekedési jármű.

ac) Egyéb berendezés, felszerelés, jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett – a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó – berendezési tárgy, gép, irodai, igazgatási felszerelés, üzemi és üzleti felszerelés stb.

ad)[3] Tenyészállatok körébe tartoznak azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

ae)[4] Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert.

af)[5] Kortárs képzőművészeti alkotás: a naptári év első napján élő művész képzőművészeti alkotása.

b)[6] A nem anyagi javak fogalma

A nem anyagi javak közé azok a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jogok tartoznak, amelyek közvetlenül és tartósan (egy évet meghaladó időtartamban) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ilyennek minősül különösen az említett feltételeknek megfelelő vagyoni értékű jog, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog, szellemi termék, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értéke. A kísérleti fejlesztés aktivált értéke a kísérleti fejlesztés folytatása érdekében közvetlenül felmerült, vagy egyébként jellemző mértékegység (pl. nap, m2, m3, munkaóra) segítségével a tevékenységre arányosan felosztható, beruházási kiadásként elszámolt és nyilvántartásba vett költség(ek) összege, ha a kísérleti fejlesztés eredménye várhatóan tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet.

A szellemi termékek közé tartoznak a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló szellemi alkotások, mint

- a találmány,

- az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta,

- a védjegy,

- a szerzői jogvédelemben részesülő dolog,

- a szoftvertermék,

- az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.),

- a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.

Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség azzal, hogy az általános szabályok szerint adózó áfa alanynál az áfa nélküli, másoknál az áfával növelt beszerzési árat kell figyelembe venni. A saját előállítású tárgyi eszköz esetén beszerzési árnak az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt ellenértéke minősül. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos költség (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői költségek, a bizományosi díj, a vám, az adók – áfa alanynál az áfa kivételével –, az illeték stb.) a beszerzési ár részét képezik.

Az épület, építmény beszerzési áraként az Szja tv. ingatlan szerzésre fordított összegre vonatkozó meghatározását kell irányadónak tekinteni.

A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy ez az értékcsökkenési leírás alapját növeli. A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli.

Amennyiben a tárgyi eszközök vagy nem anyagi javak beszerzésére év közben került sor, akkor – általános szabály szerint – az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással, a beszerzés időpontjától lehet elszámolni.

A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök (pl. számítógép) beszerzési ára két év alatt 50-50 százalékban számolható el, tehát az évközi beszerzés miatti időarányosítással nem kell számolni. A 14,5 százalék leírási kulcs alá sorolt, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre szintén 50 százalék értékcsökkenés alkalmazható, továbbá ugyanez érvényes a kizárólag film és videó-gyártást szolgáló gépek és berendezések esetén is. A többi tárgyi eszköz évközi üzembe helyezése esetén figyelembe kell venni a napi időarányosítás szabályát is.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén – amennyiben a szerződés szerint az egyéni vállalkozó legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik – az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az Szja tv. szerinti értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat nem része a beszerzési árnak, az a kifizetés évében költségként elszámolható.

Az üzembe helyezés időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási költségből a fejlesztési tartalék15 címén felhasznált összeget.

A személygépkocsi beszerzési ára csak akkor számolható el a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok szerint, ha az kizárólag üzemi célú járműnek minősül. Kizárólag üzleti célt szolgáló személygépkocsi csak a személygépkocsi-bérbeadó, vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó olyan személygépkocsija lehet, amely a tevékenység tárgyát,illetve eszközét képezi, ha azt az egyéni vállalkozó más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

Saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő vagy általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi, ideértve a házastárs tulajdonában lévő, illetve általa zárt végű lízingbe vett járművet is.

A személygépkocsi beszerzési árának elszámolását folytathatja a cégautó adó megfizetése mellett az az egyéni vállalkozó, aki azt 2009. január 31-éig megkezdte.

A hátrányos térségben üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára – a személygépkocsi kivételével – egy összegben számolható el. Ilyen esetben a beszerzési ár 1 százaléka, járművek esetében a beszerzési ár 3 százaléka, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor ez a kedvezmény agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Minden más esetben a beruházás az egyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak (csoportmentességi támogatásnak) minősül.

Különös szabály vonatkozik a nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközökre. Ezen tárgyi eszközök után átalányban számolható el értékcsökkenés egyszer, a használatbavétel évében. Az átalány összege nem lehet több az éves bevétel 1 százalékánál még akkor sem, ha egy adóévben több ilyen vegyes hasznosítású tárgyi eszköz kerül használatbavételre. Az 1 százalék korláton belül is érvényes az a szabály, hogy az átalány nem lehet magasabb, mint ezen tárgyi eszközök nyilvántartási értékének 50 százaléka.

Ezen felül a saját tulajdonú, nem kizárólag üzemi célú személygépkocsi esetében az éves bevétel 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10 százaléka a használatbavétel évében átalány-értékcsökkenés címén elszámolható.

Nem érvényesíthető a költségek között a személyi jövedelemadó (ideértve a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót is), a saját nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egy napi munkáért kifizetett munkabérből az erről szóló kormányrendeletben16 meghatározott minimálbér napi összegének kétszeresét (9 340 forint) meghaladó mértékű kifizetés.

Speciális esete az értékcsökkenés elszámolásának, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységének szüneteltetése ideje alatt, de a szünetelés kezdő évéről beadandó személyi jövedelemadó bevallásának benyújtására nyitva álló határidőig (február 25.) értékesíti az egyéni vállalkozói tevékenységéhez használt, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközét, akkor a tárgyi eszköz eladási ára egyéni vállalkozásból származó bevételnek minősül, mellyel szemben az értékcsökkenési leírás még el nem számolt része a költségek között elszámolható.

Amennyiben a tárgyi eszköz eladására a bevallás benyújtására nyitva álló határidőt követően a szünetelés ideje alatt kerül sor, akkor e bevételre az önálló tevékenységből származó bevételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

II. Az értékcsökkenési leírás szabályai

A tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása e fejezet rendelkezései szerint – figyelemmel a járművek költségeiről szóló fejezetben foglaltakra is – számolható el vállalkozói költségként.

2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása

a) Értékcsökkenési leírás a 3. pontban meghatározott leírási kulcsok jegyzéke szerint számolható el. A leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz, nem anyagi javak mellé rendelt százalékarány az egy naptári évben érvényesíthető leírási kulcsot tartalmazza. Ha ugyanazon tárgyi eszközre több szabály is alkalmazható, akkor a módszerek között választani lehet, de a választott és egyszer már alkalmazott módszertől a későbbi években nem lehet eltérni. Az 1997. év előtt megkezdett értékcsökkenési leírást a megkezdett módszerrel kell folytatni a teljes elszámolásig.

b)[7] Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni [kivéve, ha az értékcsökkenés elszámolása a g) vagy a p) alpont alapján történik]. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban fel kell tüntetni. Az ültetvény üzembe helyezésének napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul.

c)[8] Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók – az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.

Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.

d)[9] A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli. A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli.

e) Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az 5. számú mellékletben foglaltak szerint tárgyi eszközök nyilvántartását, illetőleg nem anyagi javak nyilvántartását kell vezetni.

f)[10] A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára, az előállítási költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek beszerzési költségét el kell különíteni.

g)[11] A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás mértéke 50-50 százalék.

h)[12] Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető, kivéve, ha az adózó az e fejezet alapján érvényesíthető magasabb kulcs alkalmazását választja.

i)[13] A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök – kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt – esetében egyösszegű, valamint a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett épület, építmény esetében évi 10 százalék mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási övezetnek minősül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység.

j) Tárgyi eszköz, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén – amennyiben a szerződés szerint a vevő legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik -, a vevő egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az e melléklet szerinti értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ha az egyéni vállalkozó az előzőek szerinti módon adja el tárgyi eszközét, nem anyagi javait, akkor adóévi bevételként az adott évben e címen kapott törlesztő részlet összegét kell figyelembe vennie. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható.

k)[14] A szálláshely-szolgáltató és vendéglátó tevékenységet végző egyéni vállalkozó a kizárólag e célból üzemeltetett hosszú élettartamú szerkezetű épület esetében 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

l)[15] A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

m)[16] Az egyéni vállalkozó a 33 vagy a 14,5 százalékos norma alá besorolt, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, valamint a szellemi termékre, a kísérleti fejlesztés aktivált értékére 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

n)[17] Az egyéni vállalkozó a kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

o)[18] A tárgyi eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) – az üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a nyilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének – időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni – és az egyedi részletező nyilvántartásban is ennek megfelelően kell rögzíteni – a tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék-nyilvántartásból kivezetett összeget.

p)[19] A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint

pa) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,

pb) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,

pc) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,

pd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

q)[20] Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.

3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai

a) Épületek

   
   
Az épület jellege Évi leírási kulcs %
   
       
  Hosszú élettartamú szerkezetből

2,0

 
       
       
  Közepes élettartamú szerkezetből

3,0

 
       
       
  Rövid élettartamú szerkezetből

6,0

 
       
   
         

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

       
       

A csoport megnevezése

Felmenő
(függőleges teherhordó)
szerkezet
Kitöltő
(nem teherhordó)
falazat
Vízszintes
teherhordó szerkezet
(közbenső és tetőfödém,
illetve egyesített teherhordó,
térelhatároló tetőszerkezet)
       
                 
  Hosszú élettartamú szerkezet   Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak- és acélszerkezet   Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg   Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém  
                 
                 
  Közepes élettartamú szerkezet   Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon   Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfal   Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel  
                 
                 
  Rövid élettartamú szerkezet   Szerfás, és deszkaszerkezet vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat   Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal   Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém  
                 
       
                       

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni.

Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni.

Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.

b)[21] Építmények

   

Építménycsoportok

Évi leírási kulcs %

Ipari építmények

2,0

Mezőgazdasági építmények

3,0

ebből: önálló támrendszer

15,0

Melioráció

10,0

Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál a bekötő- és üzemi út

5,0

Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is

4,0

Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.)

7,0

Vízi építmények

2,0

Hidak

4,0

Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékest is

8,0

Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek

6,0

Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút

10,0

Közúti villamos vasúti és trolibusz munkavezetékek

25,0

Egyéb, minden más vezeték

3,0

Alagutak és föld alatti építmények (a bányászati építmények kivételével)

1,0

Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás

6,0

Hulladéktároló

20,0

Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény

15,0

Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt)

2,0

A hulladékhasznosító létesítmény

15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.

c)[22] Ültetvények

       
Ültetvénycsoportok Évi leírási kulcs
%
       
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró

6,0

   
Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep

10,0

   
Spárga, málna, szeder

15,0

   
Dió, gesztenye

4,0

   
Egyéb ültetvény

5,0

   
       

d)[23] Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

1. a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;

2. a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;

3. a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok;

4. a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;

5. a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;

6.[24] a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;

7. a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;

8. a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;

9. a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;

10. a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;

11. a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;

12. a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok.

dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.

e)[25] Kortárs képzőművészeti alkotást 5 évi vagy annál hosszabb idő alatt lehet leírni.

f)[26] Nem anyagi javak

Az értékcsökkenési leírás meghatározása érdekében a nem anyagi jószág beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységéhez várhatóan használni fogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktívált értékét 5 év, vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni.

f)[27] Az egyéni vállalkozó a következő tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszköz beruházási költségét azokra az évekre osztja fel, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:

fa) koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;

fb) az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze;

fc) tenyészállat;

fd) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz;

fe) a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.

Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni.

4. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsi) és nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása.

a) A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében átalányban számolható el értékcsökkenési leírás olyan nyilvántartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát – mint nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.

b) Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például esetenként szállás célú hasznosítás esetén) a 3. pontban meghatározott értékcsökkenési leírás összegéből

- a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),

- a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,

ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.

c) Nem anyagi javak esetében, ha azok nem kizárólag üzemi célt szolgálnak értékcsökkenési leírás nem számolható el.

5. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon tárgyi eszközök, nem anyagi javak után, amelyeknek beszerzési költségét a magánszemély korábban egy összegben, vagy értékcsökkenési leírásként bármilyen formában elszámolta, valamint a lízing útján beszerzett eszköz után.

6. Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély a tárgyi eszközt (kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javakat a jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (a bevételnek a jogszabályban meghatározott aránya) szerint tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt kapott, vagy adómentes árbevétele volt.

7.[28] Az egyéni vállalkozó – az 1-5. pontban foglaltaktól függetlenül – az egyéni vállalkozói tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás felhasználásával megszerzett (előállított) tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzési (előállítási) árának azt a részét, amely egyenlő a megszerzéséhez (előállításához) felhasznált támogatás összegével, az eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) – az üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a nyilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének – időpontjában értékcsökkenési leírásként számolja el. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi jószág esetén ezen túlmenően nincs lehetőség értékcsökkenési leírás elszámolására.

 


[1] Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 7. számú melléklet 3. Hatályos: 2001. I. 1-től.

[2] Módosította: 1999. évi XCIX. törvény 13. számú melléklet 6.

[3] Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 7. számú melléklet 4. Hatályos: 2001. I. 1-től.

[4] Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 27. § 2., 2. melléklet 1. Hatályos: 2015. I. 1-től.

5] Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 19. §, 4. számú melléklet 2. Hatályos: 2005. I. 1-től. Rendelkezései a 2004. XII. 31-ét követően beszerzett kortárs képzőművészeti alkotások esetén alkalmazhatóak.

[6] Megállapította: 2004. évi CI. törvény 19. §, 4. számú melléklet 3. Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 161. § (5).

[7] Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 35. §, 2. számú melléklet 2. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 238. § (2) 5.

[8] Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 27. § 2., 2. melléklet 2. Hatályos: 2015. I. 1-től.

[9] Megállapította: 1998. évi LXV. törvény 7. melléklet 1. A második mondatot beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 4. számú melléklet 2. Hatályos: 2003. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

[10] Megállapította: 2004. évi CI. törvény 19. §, 4. számú melléklet 4. Hatályos: 2005. I. 1-től. Rendelkezései a 2004. XII. 31-ét követően beszerzett kortárs képzőművészeti alkotások esetén alkalmazhatóak.

[11] Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 35. §, 2. számú melléklet 3. Hatályos: 2008. I. 1-től. 2008. I. 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

[12] Megállapította: 1998. évi LXV. törvény 7. melléklet 2. Hatályos: 1999. I. 1-től.

[13] Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 7. számú melléklet 5. Módosította: 2004. évi CI. törvény 300. § (3).

[14] Beiktatta: 1997. évi CV. törvény 9. számú melléklet 7. Hatályos: 1998. I. 1-től.

[15] Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 4. számú melléklet 3. Hatályos: 2003. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

[16] Megállapította: 2004. évi CI. törvény 19. §, 4. számú melléklet 6. Hatályos: 2005. I. 1-től. A 2005. I. 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

[17] Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 39. §, 6. számú melléklet 3. Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

[18] Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 39. §, 6. számú melléklet 4. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 212. § (1) 19.

[19] Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 27. § 2., 2. melléklet 3. Hatályos: 2015. I. 1-től.

[20] Beiktatta: 2007. évi LXXXII. törvény 10. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től.

[21] Módosította: 2002. évi XLII. törvény 302. § (3) v), 4. számú melléklet 4-5. A b) Építmények cím alatti táblázatot megállapította: 2003. évi XCI. törvény 39. §, 6. számú melléklet 5. Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

[22] Megállapította: 1997. évi CV. törvény 9. számú melléklet 8. Hatályos: 1998. I. 1-től.

[23] Megállapította: 1998. évi LXV. törvény 7. melléklet 3. Hatályos: 1999. I. 1-től.

[24] Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 39. §, 6. számú melléklet 6. Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

[25] Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 19. §, 4. számú melléklet 5. Hatályos: 2005. I. 1-től. Rendelkezései a 2004. XII. 31-ét követően beszerzett kortárs képzőművészeti alkotások esetén alkalmazhatóak.

[26] Jelölését e) pontról f) pontra módosította: 2004. évi CI. törvény 19. §, 4. számú melléklet 5. Korábban f) pont már szerepelt. Szövegét megállapította: ugyane törvény 19. §, 4. számú melléklet 7. Hatályos: 2005. I. 1-től. A 2005. I. 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

[27] Megállapította: 2004. évi CI. törvény 19. §, 4. számú melléklet 7. Hatályos: 2005. I. 1-től. A 2005. I. 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

[28] Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 39. §, 6. számú melléklet 7. Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.