Feltételes adóbírság – adókülönbözet átvezetéssel történő kiegyenlítése

feltételes adóbírság kedvezmény, adókülönbözet kiegyenlítése átvezetéssel

A feltételes adóbírság kedvezmény alkalmazhatóságának egyik feltétele az adókülönbözet esedékességig történő megfizetése. Kérdés teljesíthető-e ez a megfizetés részben vagy egészben átvezetés útján? 

A NAV 2018/53. Adózási kérdésben kifejtett álláspontja a következő.

Az Art. 216. §-ában meghatározottak alapján, ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól, azaz alkalmazható a feltételes adóbírság kedvezmény.

2017. évi CL tv. 216. §

2017. évi CL tv. 216. § [Feltételes adóbírság kedvezmény]  Ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.

 Az Art. 72. §-a értelmében az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetve az adó vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.

Art. 72. §

Art. 72. § [Rendelkezés költségvetési támogatás elszámolásáról] 

Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetve az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.

Az Art. 74. § (1) bekezdése szerint, ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy az 59. § (1) bekezdése és 60. § (1) bekezdése szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adónemre, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el.  

Art.74. §

 Art.74. § [A túlfizetés elszámolása]

(1) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy az 59. § (1) bekezdése és 60. § (1) bekezdése szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adónemre, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el.

Art.59. §

 Art.59. § [Az adó megfizetésére kötelezett személy] 

(1) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető

a) az állam, a helyi önkormányzat kivételével az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,

b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék értékének erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,

c) a 61. §-ban meghatározott kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő,

d) az adóbevétel csökkenését eredményező, valamint vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében, kivéve azon összeget, amely vagyonelkobzással érintett,

e) a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint a helytállni köteles tag (részvényes), vezető tisztségviselő,

f) a vagyontárgy minden tulajdonosa tulajdoni hányada arányában a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,

g) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve szülők egyetemlegesen, a kezelt vagyon erejéig,

h) több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, az Mt. szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében,

i) több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban az Mt. szerint munkáltatóként vett részt, ha a h) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani.

Art. 60. §

Art. 60. § [Az adó megfizetésére kötelezés részesedés átruházáskor]

(1) Az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét) a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha

a) a tag, részvényes a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok huszonöt százalékát elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és

b) a részesedés átruházásakor a jogi személy - késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és nettó módon számított - adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének ötven százalékát meghaladja, feltéve, hogy a tag, részvényes a b) pontban foglalt körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.

A feltételes adóbírság kedvezmény alkalmazása szempontjából - a bevallásban kezdeményezett átvezetéshez hasonlóan - a túlfizetés átvezetésével történő adótartozás megfizetése napjának az átvezetési kérelem beérkezésének napját kell tekinteni.

A fentiek alapján, ha az adózó az átvezetési kérelmet benyújtotta és az abban feltüntetett túlfizetéssel valóban rendelkezik, úgy - annak ellenére, hogy esetleg az esedékesség időpontjában a folyószámla adatok szerint az összeg még nem került átvezetésre, jóváírásra - a feltételes adóbírság alkalmazhatósága szempontjából az adókülönbözetet megfizetettnek kell tekinteni.

Ha mind ezek figyelembe vételével  le akarsz mondani a fellebbezési jogodról, a NAV által ehhez a nyilatkozathoz javasolt formát  magánszemély adózóként innenjogiszemélyként erről a linkről  letöltheted. Ezek alkalmazása nem kötelező, de az adóhatóság szerint megkönnyíti munkájukat.

  Segíthetünk? Tanácsadás