Adószakértő, adótanácsadó | ADÓKLUB Adószakértő, adótanácsadó | ADÓKLUB
Adóügyeidben felvértezünk!
  • Menü
  • Főoldal
  • Adótanácsadás
  • Könyvelés
  • ADÓklub
    • Az ADÓklubról
    • Átalányadó - 2026
    • Kisadózó
    • Egyéni vállalkozás
    • Ingatlan értékesítés, hasznosítás
    • Szja bevallás,önellenőrzés
    • Külföldi jövedelem
    • Veszélyhelyzet
    • Szociális hozzájárulási adó 2019
    • Adó Infók
  • Adóhírek
  • Kapcsolatok
    • Infó Fórum Átalányadózóknak
    • Infó Fórum Szja bevallás, önellenőrzés
    • Adóklub Facebook csoport
    • ADÓklub Hirdető
    • Kapcsolat
    • Cégünkről

Ingatlan bérbeadás

2014-12-03

Magánszemélyeknek szóló infó dobozunk e fiókjában lévő tájékoztatókban való eligazodást segítendő általános tájékoztatásként hívjuk fel a figyelmet az új Polgári Törvénykönyv és az Szja törvény néhány fogalom meghatározására, melyek ebben a bejegyzésben találhatók.

A témakör adójogi értelmezése szempontjából azt fontosnak tartjuk fontosnak kiemelni, hogy a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik. A termőföld bérbeadásából, valamint a fizető vendéglátásból származó jövedelem – ez utóbbinál feltéve, hogy annak adókötelezettségére a magánszemély a tételes átalányadózást választja – külön adózó jövedelemnek minősül.

Az ebben a fiókban található anyagok a tartalomjegyzék linkjeire kattintva érhetők el.

Tartalomjegyzék:

Ingatlan bérbeadás speciális esetei

Ingatlan bérbeadás áfa szabályai

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem

2013. évi V. törvény

a Polgári Törvénykönyvről

A tulajdonjog tárgyai

5:14. § [A dolog]

(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.

(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.

(3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

5:15. § [Alkotórész]

A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

5:16. § [Tartozék]

A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]

(1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.

(2) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.

5:18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga]

(1) Az épület tulajdonjoga – ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – a földtulajdonost illeti meg.

(2) Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

5:19. § [A földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa között]

(1) Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték.

(2) A földtulajdonos és az épület tulajdonosa megállapodhatnak abban, hogy az épület tulajdonosa az épületet a földtulajdonos hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg. Az épület tulajdonosa a föld tulajdonosától a hozzájárulás megadását követelheti, ha az elidegenítés vagy a terhelés az épület tulajdonosát terhelő kötelezettségek teljesítését vagy az épület létesítésének a szerződésben rögzített célját nem veszélyezteti.

5:20. § [Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén]

Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

Szja tv 3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

29. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).

30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).

31. Vagyoni értékű jog: a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga.

 


Kihirdetve: 2013. II. 26.

Megállapította: 1997. évi CV. törvény 2. § (6). Hatályos: 1998. I. 1-től.

Megállapította: 1997. évi CV. törvény 2. § (6). Hatályos: 1998. I. 1-től.

Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 75. § (3). Hatályos: 2002. I. 1-től. A 2002. I. 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

 

Nyugdíj és a családi kedvezmény Családi járulékkedvezmény érvényesítése

Hírek

  • Új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség szeptember 1-jétől
  • Mikor lesz áfás az ügylet?
  • Kettős adóztatást elkerülő egyezmények
  • Lakóingatlan – bérbeadás
  • Külföldi munkáltató – hazai munkavégzés
  • 2026.évi költséghányadok az átalányadóban
  • Amerikai ingatlan hasznosításából származó jövedelem adózása Magyarországon
  • SME rendszer
  • 18 MFt az alanyi adómentesség új felső határa
  • SME választásának feltételei
Tovább

© 2020 - 2026 Adószakértő, adótanácsadó | ADÓKLUB. Minden jog fenntartva. ÁSZF Impresszum Adatvédelmi nyilatkozat Süti beállítások

Kreatív website

Adószakértő, adótanácsadó | ADÓKLUB

Weboldalunk a működéshez elengedhetetlen sütiket használ. A statisztikai és marketing sütik elfogadása segít nekünk, hogy személyre szabott ajánlatokkal és jobb felhasználói élménnyel szolgálhassunk.

További információ