Ingatlanbérbeadás: 2019-től nem bevétel a rezsiköltség megtérítése
A 2018. évi CLI törvény 6.§ -a egy új, (3a) bekezdéssel egészítette ki az szja törvény 17.§-át, egyszerűbb helyzetbe hozva ezzel 2019-től az ingatlanbérbeadással foglalkozókat.
17. § (1) Az önálló tevékenységből származó bevételt a 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint kell figyelembe venni.
(2) Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.
(3) * Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható
a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség, valamint
aa) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének értékcsökkenési leírása,
ab) az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),
ac) az aa)-ab) alpontokban nem említett esetben a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése,
ad) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében az elhatárolt veszteség,
vagy
b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).
(3a) * Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan - áthárított díja.
(4) * A 16. § (1) bekezdése, valamint e § (3) bekezdése rendelkezésétől eltérően a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének - ha az nem adómentes - egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére a 73. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) * Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.
A kedvező változás abból adódik, hogy az új rendelkezés kimondja nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, szolgáltatásnak például a közüzemi szolgáltatásnak a bérbe vevőre áthárított díja. Igaz, hogy mindez nem korlátlanul, hanem csak a bérlő által igénybe vett közüzemi szolgáltatással arányos mértékben alkalmazható.
A módosítással nem csak a az ingatlanbérbeadásból származó bevétel számítása válik egyszerűbbé, de megszűnik a tételes költéség elszámolás választásának „ kényszere” is ilyen esetekben. Ez a „kényszer” a jelenleg érvényes szabályozás szerint abból adódott, hogy ha a bérlő a bérbeadó nevére szóló közüzemi számlák ( ha a mérőórákat nem iratták át a bérlő nevére) összegét megtérítette, ez a költségtérítés a kivételt létrehozó szabály hiányában bérbeadó bevételének számított. Ahhoz, hogy ne keletkezzen adófizetési kötelezettség a bérbeadó oldalán tételes költség elszámolást alkalmazva ezzel a bevétellel szemben el kellett számolnia a közüzemi számlákon feltüntetett költségeket. Ezt csak abban az esetben lehetett elkerülni, ha a mérő órákat átiratták a bérlő nevére. Az átiratás akkor sem mindig nyerte el a bérbeadók tetszését, ha a bérlet időtartama miatt esetleg ésszerű megoldási lehetőség lett volna.
További kényszerpályát jelentett a korábbi szabályozásban az Szja törvény 18.§ (2) bekezdése is, mely kimondja, hogy egy adóéven belül csak egyfajta költségelszámolási mód alkalmazható. Vagy a tételes vagy 10% költséghányad.
Így azok az adózók kerülhettek hátrányos helyzetbe akik több önállótevékenységből is rendelkeztek bevétellel és a egyéb tevékenységeik esetében számukra a 10% költséghányad alkalmazása lett volna a kedvezőbb. A témához kapcsolódó további infók
Segíthetünk? Tanácsadás
