Kúria ítélete a kézbesítési kifogásról

kézbesítési vélelem, kézbesítési kifogás, kézbesítési kifogás jogcímei, kézbesítési kifogás határideje, kázbesítési kifogás jogvesztő határidő

A kézbesítési kifogás új szabályait a 2017. évi CLI törvény 81.§ tartalmazza. A régi Art.-hoz képest alapvetően új elemet a szabályozásban a kézbesítési kifogás előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidő jelent. A korábbi szabályozás szerint a kifogás a  kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül lehetett előterjeszteni. Az Air. a kézbesítésről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt napos jogvesztő határidőn belül  engedi meg a kifogás előterjesztését.  

Air.81. § Kézbesítési kifogás 

(1) Az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője akkor terjeszthet elő kézbesítési kifogást, ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok vagy az Eüsztv   megsértésével történt.

(2) Természetes személy adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője kézbesítési kifogást akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a kézbesítés elektronikus úton történt.

(3) Kézbesítési kifogást az adózó vagy az eljárás résztvevője a kézbesítésről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt napos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha az adózó az adóhatóság végrehajtási eljárását megelőző fizetési felszólításból vagy a végrehajtási eljárás megindulása alapján szerez tudomást a kézbesítés következtében véglegessé vált kötelezettségéről, a kézbesítési kifogás a fizetési felszólítás kézhezvételétől, illetve a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítéstől számított negyvenöt nap eltelt. A végrehajtási eljárás során kézbesítési kifogás előterjesztésének - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nincs helye.

(4) A kézbesítési kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.

(5) A kézbesítési kifogást a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó adóhatóság bírálja el.

(6) A kézbesítési kifogásnak az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Az adóhatóság a végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a kézbesítési kifogást elbíráló döntés véglegessé válásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben előadott tények, körülmények annak elfogadását valószínűsítik.

(7) Ha a kézbesítési kifogásnak az adóhatóság helyt ad, az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője által kifogásolt kézbesítést követően tett intézkedéseket, illetve az eljárást a kézbesítés időpontjától a szükséges mértékben meg kell ismételni.

A szabályozás többi elemének változatlanságára tekintettel hasznos lehet a Kúria Kfv.I.35.714/2016/4  ügyszám alatt hozott  ítélete alapján áttekinteni, hogyan értlemezi a legfelsőbb bírói fórum a kézbesítési kifogást szabályozó rendelkezéseket. Az ügy tanulsága, hogy akár jogszabálysértésre, akár magánszemélyként önhibánkon kívül fennálló körülményre alapítjuk a kézbesítési kifogást, azt mindenképpen az Air 81.§-ban meghatározott jogvesztő határidőn belül kell előterjeszteni.    

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A bevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesítő, ügyfélkapuval rendelkező felperesnél a 2015. I. n.évre. áfa adónemben ellenőrzést rendeltek el. A megbízólevelet felperes képviselőjének elektronikus úton első ízben 2015. május 7-én, másod ízben 2015. május 15-én kézbesítették. A felperes az adóhatósághoz 2015. május 28-án áfa adónemben az ellenőrzött időszakra vonatkozó önellenőrzést nyújtott be.

Az elsőfokú adóhatóság elutasította az önellenőrzést. Az alperes a 2517471779 számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolása szerint a megbízólevél az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 124. § (5) bekezdésének megfelelően lett kézbesítve. A kézbesítési vélelem ennek megfelelően a második elhelyezéstől számított 5. napot követő munkanapon, 2015. május 21-én beállt. Az Art. 93. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesült, így a 2015. május 28-ai önrevízió nem teljesíthető, figyelemmel az Art. 49. § (2) bekezdésére. 

Art. 93.§ (1) 
93. § (1) *  Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor. A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető. 
124.§ (5)
2003. évi XCII tv. 124.§ (5) *  Adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezésről szóló második értesítést követő ötödik munkanapon áll be. 
49.§ (2)
49.§ (2) *  Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

A kereseti kérelem

A felperes keresetében a megbízólevél szabályszerű elektronikus kézbesítésénekhiányára, és így az önellenőrzési tilalom be nem álltára hivatkozva kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát.

Az elsőfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Indokolása szerint a felperes az Art. 124/A. § szerinti kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet nem terjesztett elő, az iratok alapján pedig az állapítható meg, hogy a megbízólevelet 215. május 7-én, majd május 15-én a megfelelő tárhelyre helyezték, amely mindkét alkalommal egyedi azonosításra alkalmas módon továbbította az adatot a felperes képviselője, R. B. részére. Ennek folytán a kézbesítési vélelem május 21-én beállt. A kézbesítési vélelem beálltáról az adóhatóságnak az Art. 124. § (1a) bekezdés szerint nem kellett értesíteni a felperest. A R. B. részére való kézbesítés azért is szabályos volt, mert a felperes ugyan három meghatalmazottat jelölt meg, sorrendet azonban nem állított, egyiket sem emelte ki. Ennek folytán az adóhatóság maga választhatta ki azt, akinek kézbesítette az iratot. Annak kötelezettsége nem terhelte, hogy az irat átvételének hiányában azokat a további képviselőknek megküldje.

124/A. § 

124/A. § *  (1) *  Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a kézbesítés elektronikus úton történt. 

(2) *  Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet az adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha az adózó az adóhatóság végrehajtási eljárását megelőző fizetési felszólításból vagy a végrehajtási eljárás megindulása alapján szerez tudomást kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált kötelezettségéről, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a fizetési felszólítás kézhezvételétől, illetve a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt. A végrehajtási eljárás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének - a visszatartásról rendelkező végzés, a 153. § alapján hozott határozat, az árverési vevőt vételár-különbözet megfizetésére kötelező határozat, illetőleg a végrehajtás során felmerült költségekről rendelkező végzés kivételével - nincs helye.

(3) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az adózó részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.

(4) *  A kérelmet a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó adóhatóság végzéssel bírálja el. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.

(5) A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Az adóhatóság a végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a kérelem jogerős elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben előadott tények, körülmények annak elfogadását valószínűsítik.

(6) Ha a kérelemnek az adóhatóság helyt ad, az adózó által kifogásolt kézbesítést követően tett intézkedéseket, illetve az eljárást a kézbesítési vélelem beálltának időpontjától a szükséges mértékben meg kell ismételni.

124.§   (1a)
124.§   (1a) *  Az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról - a (9) bekezdés szerinti eset kivételével - nem kell értesítenie az adózót.

A jogerős ítélet szerint az elsőfokú bíróság ugyan vett fel bizonyítást a kézbesítés szabályossága körében, de annak nincs jelentősége, mert az önellenőrzés Art. 49.§ (2) bekezdése szerinti feltételeinek fennállását kellett vizsgálni. 

49.§ (2)
49.§ (2) *  Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és annak megváltoztatásával az alperesi határozat megsemmisítését, új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő indokok nélkül mellőzte a megbízólevél kézbesítésére vonatkozó körülmények megvizsgálását. Az alperes rendszerét üzemeltető N. Zrt. 2016. július 6. napján adott tájékoztatása egyrészt nem adott választ a bíróság kérdéseire, másrészt igazolta a felperes igazságügyi szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát. A N. Zrt. sem állította, hogy dokumentumai teljes bizonyító erővel bírnának, de kijelentette, hogy a kézbesítetlenségi jelentéseket nem dolgozzák fel, amely önmagában igazolta a kimutatások bizonyító erejének hiányát. Ugyanakkor elismerték, hogy a rendszer módosítható. Ennek folytán független szakértő perbevezetése nélkül nem lett volna eldönthető a perbeli kérdés, a kézbesítés megtörténte.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta, mert a felülvizsgálati kérelem tartalmában a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló előadásokat tartalmaz, miközben a kézbesítési vélelem megdöntésére nyitva álló határidő már eltelt.

A Kúria döntése és jogi indokai

A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.

Az Art. önálló, elkülönült eljárási rendben szabályozza a kézbesítési vélelem megdöntésének intézményét. Akár postai, akár elektronikus kézbesítés történt, sor kerülhet a kézbesítési vélelem beálltának megállapítására. A kézbesítési vélelem beálltának megállapíthatóságára és megdöntésére az Art. saját szabályokat tartalmaz. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem előterjesztésének és elbírálásának rendjét az Art. 124/A.§ tartalmazza, a kérelmet végzéssel kell elbírálni. A végzése az Art. 143.§ (1) bekezdés kizáró rendelkezése folytán nem lehet bírósági felülvizsgálat tárgya. A vélelem megdöntésének hiányában beállnak az ahhoz kapcsolódó joghatások.

124/A. § *  (1) *  Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a kézbesítés elektronikus úton történt. 

124/A. §

 124/A. § *  (1) *  Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a kézbesítés elektronikus úton történt. 

(2) *  Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet az adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha az adózó az adóhatóság végrehajtási eljárását megelőző fizetési felszólításból vagy a végrehajtási eljárás megindulása alapján szerez tudomást kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált kötelezettségéről, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a fizetési felszólítás kézhezvételétől, illetve a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt. A végrehajtási eljárás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének - a visszatartásról rendelkező végzés, a 153. § alapján hozott határozat, az árverési vevőt vételár-különbözet megfizetésére kötelező határozat, illetőleg a végrehajtás során felmerült költségekről rendelkező végzés kivételével - nincs helye.

(3) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az adózó részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.

(4) *  A kérelmet a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó adóhatóság végzéssel bírálja el. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.

(5) A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Az adóhatóság a végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a kérelem jogerős elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben előadott tények, körülmények annak elfogadását valószínűsítik.

(6) Ha a kérelemnek az adóhatóság helyt ad, az adózó által kifogásolt kézbesítést követően tett intézkedéseket, illetve az eljárást a kézbesítési vélelem beálltának időpontjától a szükséges mértékben meg kell ismételni.

143. § (1)
143. § (1) *  Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát - a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével - a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak

Az elsőfokú bírósághoz benyújtott keresetlevél az önellenőrzési kérelmet elutasító adóhatósági határozatot támadta. Az alperesi határozat jogalapját jelentő kézbesítési vélelem beálltát a felperes az adóhatóság előtt az arra irányadó eljárásban azonban nem vitatta,annak tárgyában a vélelem beálltától eltérő rendelkezést tartalmazó adóhatósági végzés nem keletkezett. Így az elsőfokú bíróság a megbízólevél szabályszerű kézbesítését tényként kezelhette, és arra tekintettel helytállóan állapíthatta meg, hogy beállt az önellenőrzés Art. 49.§ (2) bekezdés szerinti időbeli korlátja. 

49.§ (2)
49.§ (2) *  Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

A kézbesítési vélelem tárgyában elkezdett bizonyításhoz az elsőfokú bíróság a Pp. 3.§ (4) bekezdése folytán nem volt kötve, és mivel helytállóan állapította meg, hogy az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen, mellőzhette a további bizonyítás lefolytatását. Arra tekintettel, hogy a kézbesítés szabályszerűsége nem tárgya a bírósági felülvizsgálatnak, az elsőfokú bíróság szükségtelenül tért ki arra, hogy a kézbesítési vélelem beálltáról az adóhatóságnak kellett-e vagy sem értesíteni a felperest, és ebben a kérdésben érdemben a Kúria sem foglalhat állást. Ugyanezen okból nem vizsgálhatta érdemben az elektronikus kézbesítés természetére vonatkozó felülvizsgálati indokok.

A felperes nem jelölt meg felülvizsgálati kérelmében olyan jogszabályt, melyet az elsőfokú bíróság megsértett volna. Ezért a Kúria az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.