Jövedelem üzletrész értékesítésből
Az viszonylag egyszerűen megállapítható keletkezett-e az ügyletből jövedelem, de nem mindig egyértelmű milyen. Többször merül fel kérdésként hogyan kell megállapítani egy társaságban fennálló részesedés vagy a kft üzletrészének értékesítéséből származó jövedelmet. A következőkben röviden összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos fontosabb információkat.
A kérdés megválaszolásához a kiindulási alapot az szja törvény 3.§ 34. pontja adja meg. Mely szerint a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedést, a korlátolt felelősségű társaság üzletrészét és a szövetkezeti részesedést értékpapírnak kell tekinteni.
Így például egy kft üzletrészének értékesítése értékpapír átruházásának minősül, ezért az ebből származó jövedelmet főszabályként az szja törvény árfolyamnyereségből származó jövedelem 67.§ -ban írt szabályai alapján kell megállapítani. Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az, hogy milyen összeg tekinthető az értékpapírért kapott ellenértéknek, aránylag egyszerűen meghatározható, kissé bonyolultabb a helyzet az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározásánál.
Amennyiben az üzletrész megszerzése a társas vállalkozás alapításakor történt a megszerzésre fordított értékként a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét kell figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapír esetében is.
Ha az üzletrész megszerzése nem a társaság alapításakor és nem ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében létrejött visszterhes szerződés révén történt az ellenértékből az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész tekinthető a megszerzésre fordított értéknek.
Alapesetben tehát az üzletrészért kapott ellenértéknek az üzletrész megszerzésére fordított összeget meghaladó része árfolyamnyereségből származó jövedelem és az erre vonatkozó szabályok szerint adózik.
Kivéve! Ha ezt a jövedelmet vagy ennek egy részét az szja törvény előírásai szerint nem kell más jövedelem megállapításánál figyelembe venni. (lásd. szja tv 67.§ (1) utolsó mondat)
Ilyen lehetőséget tartalmaz az szja tv 28.§ (14) bekezdése, mely úgy rendelkezik, hogy az „Értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelem az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
Kérdés, hogyan kell meghatározni az értékesített üzletrész piaci értékét. Ehhez ad eligazítást az szja tv. 3.§ 9/f pontja, mely a tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értékét az érintett társaságnak a jogügylet létrejötte napján érvényes beszámolójában kimutatott saját tőke összege alapján határozza meg. A saját tőke vagyoni részesedésre eső hányadának megfelelő értékben.
A jogszabály ezt a következők szerint fogalmazza meg: ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.
Az üzletrész értékesítéséből származó bevétel piaci értéket meg nem haladó része az árfolyamnyereségre, a piaci értéket meghaladó része az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik.
Azonban, hogy ne legyen annyira egyszerű az élet a jogalkotó ide is beszúrt egy kivételt. Nevezetesen, ha az üzletrész piaci értékét meghaladó bevétel jogcíme meg állapítható, akkor az nem egyéb bevételként, ha nem a megállapítható jogcím szerinti bevételként (pl. munkaviszonyból származó ) adózik.
Segíthetünk? Tanácsadás