KATA alapismeretek
A KATA szerinti adózás néhány fontosabb alapismeretét foglaltuk össze elsősorban azok számára, akik most ismerkednek ezzel az adózási móddal és szeretnék eldönteni alkalmas lehet-e számukra. Valamennyi fontos kérdést a témakör terjedelme miatt sem tudtunk érinteni. Ezért, ha olyan problémáid vannak, amelyekre nem kaptál választ nézd át a kisadózókról írt többi anyagunkat. Amennyiben szükségesnek látod az ADÓklub tanácsadási szolgáltatás keretében is szívesen segítünk.
Mi az a KATA?
Egy egyszerűsített adózási forma , melyet a törvényben meghatározott vállalkozások választhatnak, ha nem végeznek olyan tevékenységet, mely a jogszabály szerint ennek az adózási formának a választását.
Ki választhatja a KATÁ-t?
Első megközelítésben azt érdemes megvizsgálni, mely formában működő vállalkozások számára teszi lehetővé a törvény ennek az adózási módnak a választását. Nézzük a száraz tényeket:
A KATA alanyai lehetnek az alábbi típusú vállalkozások :
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
e) ügyvédi iroda 2018.01.01-től
Nem lehet adóalany az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság sem
- ha adószámát az adóhatóság a a KATA választási szándék bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
- ha a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből a bejelentkezés évében bevételt szerez. Figyelem! Elvileg a tevékenységi körben szerepelhetnek a felsorolt tevékenységek, csak az ezekből származó bevétel a kizáró ok. ennek ellenére találkoztunk már olyan NAV javaslattal,mely a tevékenység törlését látta megoldásnak.
- - a KATA adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapig a KATA alanyiság ismételten nem választható.
- - Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.
Kisadózó vállalkozás - kisadózó
A fenti információk alapján megkísérelhetünk tisztázni egy első megközelítésre nem sok gyakorlati haszonnal kecsegtető, de a későbbiek szempontjából fontos kérdést, nevezetesen a kisadózó vállalkozás és a kisadózó fogalma közötti különbséget.
Kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság. A felsorolt vállalkozási formákban működő vállalkozások akkor választják jogszerűen ezt az adózási formát, ha a jogszabály számukra ezt nem tiltja. Lásd a Ki nem választhatja a KATÁ-t címszó alatt írtakat. Pl. olyan egyéni vállalkozó, akinek az adószámát a bejelentkezés megelőzően két éven belül jogerősen felfüggesztették nem választhatja a KATÁ-t jogszerűen, azaz nem alkalmazhatja ezt az adózási módot. De szintén nem választhatja jogszerűen a KATÁ-t, így nem tekinthető kisadózó vállalkozásnak pl. egy Kft. vagy az a Bt., melynek nem kizárólag magánszemély tagjai vannak.
Kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja, ügyvédi iroda eseténaz iroda kisadózóként bejelentett tagja. A kisadózó tehát ellentétben a kisadózó vállalkozással minden esetben természetes személy.
Hová kell bejelentkeznie a KATÁ-t választó vállalkozásoknak?
A döntéshez fontos információ, hogy ez az adózási forma év közben is bármikor választható, újonnan alakuló vagy már működő vállalkozások által egyaránt. Ha az elhatározás szilárd, nékünk a KATA kell, nem kell mást tennünk, mint az erre vonatkozó szándékot az adóhatóság felé bejelenteni. Figyelem! A bejelentésben legalább egy kisadózót meg kell jelölni, ez feltétele ugyanis az adóalanyiság létrejöttének. Vagyis nem elegendő arra nézvést nyilatkozni, hogy vállalkozásunk a KATA szabályai szerint kíván a jövőben adózni, de meg kell jelölni legalább egy természetes személyt kisadózóként.
Hogyan történhet a bejelentés?
A már működő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók a 18T101E jelű nyomtatványt használhatják kata hatálya alá való bejelentkezéshez. Az induló egyéni vállalkozások a webes ügysegéd igénybevételével történő bejelentkezés során jelezhetik, hogy a katá-s adózási módot kívánják választani. Ezen a nyomtatványokon lehetséges a kisadózó vállalkozás és a kisadózó bejelentése is.
Figyelem! A bejelentkezést követően az adóhatóságnak tájékoztatási kötelezettsége van feléd. Közölnie kell, a kisadózó vállalkozás azonosító adatait továbbá, hogy a kisadózó vállalkozást nyilvántartásba vette, valamint az adóalanyiság kezdő napját. Ugyancsak tájékoztatást kell adnia a kisadózó magánszemély azonosító adatairól, közölnie kell, hogy az érintett főállású kisadózónak minősül-e, illetve szerepeltetni kell a tájékoztatóban a fizetendő adó összegét, esedékességét és a bevételi számla számlát. Fontos! Amennyiben a bejelentett adatokban változás áll be, akkor azt - a lakcím változás kivételével - ismételten be kell jelenteni és az adóhatóság újabb értesítő levelet küld a megváltozott adatok figyelembevételével.
Az állami adóhatósághoz történő bejelentkezésen túl, kötelező a bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá is az erre vonatkozó szabályok figyelembevételével.
A KATA mértéke:
Az adómérték szabályozása annak ellenére, hogy kisadózó vállalkozások részére elérhető, kissé bonyolultra sikeredett. A törvény egyrészt tételes, másrészt százalékos adófizetési kötelezettséget ír elő.
A tételes adóra vonatkozó szabályozás valahogy így foglalható össze:
A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő adóalany amíg a naptári évben elért árbevétele a tizenkét millió forintot nem haladja meg a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.
A kisadózó vállalkozás döntése szerint élhet azzal a lehetőséggel, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű, havi 75.000.- Ft. tételes adót fizet. E döntését vagy az adóalanyiság bejelentésekor vagy ha a későbbiek során választotta ezt a lehetőséget ezt követően jeleznie kell. Ez utóbbi esetben a választásról szóló nyilatkozat hónapjától kell a magasabb összegű fizetési kötelezettséget teljesíteni.
A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő és a naptári év minden hónapjában tételes adófizetésre köteles adóalany a naptári évben elért bevételének 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet.
Az egész naptári évben kisadózó vállalkozásnak nem minősülő adóalany mindaddig jogosult a havi 50 vagy 75 illetve 25 ezer forint tételes adó fizetésére, amíg, a bevétele nem haladja meg az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai ( beleértve az esetleges tört hónapot is) és az egy millió forint szorzatát. Az ezt meghaladó bevétele után 40 százalékos mértékű az adófizetési kötelezettség.
A tizenkét millió forintos bevételi határ túllépése, tehát önmagában nem eredményezi az adóalanyiság megszűnését, „csak” belép egy százalékos mértékű adókötelezettség az értékhatárt meghaladó bevétel után. A százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól, azaz a százalékos adó mellett még meg kell fizetni a havi 50 vagy 75 illetve 25 E Ft tételes adót is. Ismételten felhívjuk a figyelmet, a tizenkét milliós bevételi határ teljes évre vonatkozik, ezért az év közben adóalannyá válók minden adóalanyként megkezdett hónapra egy millió forinttal számolva határozhatják meg a tételes adófizetésre jogot adó árbevétel mértékét. Például egy július 1-től adóalany vállalkozás 6 millió forintot meg nem haladó bevételi határig jogosult csak a tételes adót fizetni. Ezt meghaladó bevétele után már a 40% mértékű adót is meg kell fizetnie. Fontos továbbá azt is számításba venni, hogy az értékhatár csak az adófizetéssel érintett hónapokra számolható. Pl. egy teljes naptári hónapot meghaladó táppénz vagy egyéni vállalkozóknál ilyen tartalmú vállalkozás szüneteltetés esetén az a hónap melynek teljes tartama a táppénz vagy a szüneteltetés időszakába esik kimarad a fizetési kötelezettséggel érintett hónapok közül ezzel az értékhatár is időarányosan csökken.
Milyen adókat vált ki a KATA?
A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen ( jogszerűség értelmezését már több helyen érintettük) választó kisadózó vállalkozások és kisadózók ( csak ők) mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany (kisadózó vállalkozás) gazdasági tevékenységével,
az általa (a kisadózó vállalkozás által) a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
Kevésbé fondorlatosan fogalmazva, mindez azt jelenti, hogy megspórolható:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
Jelentős kedvezmény, hogy a felsorolt fizetési kötelezettségek elmaradásán túl, a nem kevés adminisztrációt igénylő adómegállapítási és bevallási kötelezettség sem terheli a tételes adó hatálya alá tartozó vállalkozásokat. Fontos, hogy e kedvezményben csak a tételes adót jogszerűen választó adóalanyok részesülhetnek.
Adózási információk egy helyen gyakorló és leendő kisadózók számára.
Segíthetünk? Tanácsadás
