Közös csónakban

kisadózó, színlelt szerződés következményei, kisadózó adóhiány, Kata adóbírság

Akár a törvényi vélelem sikertelen megtámadása, akár az adóhatóság által bizonyított körülmények alapján a kisadózó vállalkozás és egy másik adózó között létrejött jogviszonyt munkaviszonynak kell tekinteni, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a kisadózó vállalkozásokról szóló  törvénytől  eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ez pedig érinti a jogviszonyban résztvevő mindkét felet. Mert ennek alapján mind a számát kiállító kisadózó vállalkozásnál, mind az azt befogadó másik adózónál állapít meg adóhiányt az adóhatóság. Az, hogy egy-.egy konkrét esetben melyik fél részére milyen adóhiányt és szankciót állapít meg az adóhatóság nagyban függ az eset konkrét körülményeitől. 

Amennyiben az ellenőrzés során más tény nem nyer bizonyítást a kisadózó vállalkozás részére kifizetett összeget tekinti az adóhatóság bruttó bérnek és ebből kiindulva fogja megállapítani a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint az azt terhelő kötelezettségeket. Az alább felsorolt kötelezettségeken túl figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogviszony munkaviszonnyá minősítése nem érinti a katás kisadózó tételes adó fizetési kötelezettségét. Vagyis a munkaviszonyból következő fizetési kötelezettségek ezen felül kerülnek megállapításra.

kisadózó terhére, aki a bruttó bér utáni fizetési kötelezettségek szempontjából munkavállalónak tekintendő megállapításra kerül 15 százalék személyi jövedelemadó. „Normál” esetben az szja előleg levonás a kifizetőt terhelné, mivel azonban a kisadózó részére kifizetett összeget bruttó bérnek tekintik, jó eséllyel tőle fogja követelni az adóhatóság az szja összegét.

A másik adózó terhére , aki a színlelt jogviszonyban a megrendelő volt, kerülnek megállapításra a szokványos munkaviszonyban a munkáltatói kötelezettségként megjelenő járulék fizetési kötelezettségek:

 

8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék

10 százalék nyugdíjjárulék

19,5 szociális hozzájárulás

1,5 szakképzési hozzájárulás.

További problémát jelenthet, ha kisadózó nem alanyi adómentességet választott és így számláit áfá-val növelt összeggel állította ki. Ebben az esetben az adóhatóság a számlát befogadónál adott esetben vitathatja  az áfa levonási jogosultságot. Ez pedig azt jelenti, hogy a levont áfa összegét jogosulatlannak minősíti így a számlabefogadónál befizetési kötelezettség és annak teljesítéséig adóhiány keletkezhet.

A megállapított adóhiányok okán  bírság kiszabása sem maradhat el.  Amennyiben az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy az adóhiány a bizonylatok meghamísításával keletkezett, erre a színlelt szerződésre tekintettel sajnos jó esély van, bírság összege az adóhiány 200 százaléka.

Mindezekből egyértelműen látszik, hogy az ügyletben résztvevő mindkét fél alapvető érdeke, hogy a szerződéskötés során gondosan járjanak el. Kerüljék a színlelt megállapodásokat, készüljenek fel már a jogviszony létrehozása előtt a munkaviszonyra vonatkozó törvényi vélelem megdöntésére illetve alacsonyabb összegek esetén arra, hogy ne adjanak támadási felületet az adóhatóság számára a szerződéseik színlelt voltának bizonyítására.   A témával összefüggő egyéb anyagainkat itt találod.

Segíthetünk? Tanácsadás