Közös csónakban
Akár a törvényi vélelem sikertelen megtámadása, akár az adóhatóság által bizonyított körülmények alapján a kisadózó vállalkozás és egy másik adózó között létrejött jogviszonyt munkaviszonynak kell tekinteni, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a kisadózó vállalkozásokról szóló törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ez pedig érinti a jogviszonyban résztvevő mindkét felet. Mert ennek alapján mind a számát kiállító kisadózó vállalkozásnál, mind az azt befogadó másik adózónál állapít meg adóhiányt az adóhatóság. Az, hogy egy-.egy konkrét esetben melyik fél részére milyen adóhiányt és szankciót állapít meg az adóhatóság nagyban függ az eset konkrét körülményeitől.
Amennyiben az ellenőrzés során más tény nem nyer bizonyítást a kisadózó vállalkozás részére kifizetett összeget tekinti az adóhatóság bruttó bérnek és ebből kiindulva fogja megállapítani a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint az azt terhelő kötelezettségeket. Az alább felsorolt kötelezettségeken túl figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogviszony munkaviszonnyá minősítése nem érinti a katás kisadózó tételes adó fizetési kötelezettségét. Vagyis a munkaviszonyból következő fizetési kötelezettségek ezen felül kerülnek megállapításra.
A kisadózó terhére, aki a bruttó bér utáni fizetési kötelezettségek szempontjából munkavállalónak tekintendő megállapításra kerül 15 százalék személyi jövedelemadó. „Normál” esetben az szja előleg levonás a kifizetőt terhelné, mivel azonban a kisadózó részére kifizetett összeget bruttó bérnek tekintik, jó eséllyel tőle fogja követelni az adóhatóság az szja összegét.
A másik adózó terhére , aki a színlelt jogviszonyban a megrendelő volt, kerülnek megállapításra a szokványos munkaviszonyban a munkáltatói kötelezettségként megjelenő járulék fizetési kötelezettségek:
8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék
10 százalék nyugdíjjárulék
19,5 szociális hozzájárulás
1,5 szakképzési hozzájárulás.
További problémát jelenthet, ha kisadózó nem alanyi adómentességet választott és így számláit áfá-val növelt összeggel állította ki. Ebben az esetben az adóhatóság a számlát befogadónál adott esetben vitathatja az áfa levonási jogosultságot. Ez pedig azt jelenti, hogy a levont áfa összegét jogosulatlannak minősíti így a számlabefogadónál befizetési kötelezettség és annak teljesítéséig adóhiány keletkezhet.
A megállapított adóhiányok okán bírság kiszabása sem maradhat el. Amennyiben az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy az adóhiány a bizonylatok meghamísításával keletkezett, erre a színlelt szerződésre tekintettel sajnos jó esély van, bírság összege az adóhiány 200 százaléka.
Mindezekből egyértelműen látszik, hogy az ügyletben résztvevő mindkét fél alapvető érdeke, hogy a szerződéskötés során gondosan járjanak el. Kerüljék a színlelt megállapodásokat, készüljenek fel már a jogviszony létrehozása előtt a munkaviszonyra vonatkozó törvényi vélelem megdöntésére illetve alacsonyabb összegek esetén arra, hogy ne adjanak támadási felületet az adóhatóság számára a szerződéseik színlelt voltának bizonyítására. A témával összefüggő egyéb anyagainkat itt találod.
Adózási információk egy helyen gyakorló és leendő kisadózók számára.
Segíthetünk? Tanácsadás
