Kisadózó külföldi bevételei

Kisadózó külföldi bevételei

bevétel megszerzés időpontja, kisadózó bevétele, külföldi pénznemben megszerzett bevétel, külföldi pénznemben megszerzett bevétel átváltása

A kisadózó vállalkozások esetében is adódhat, hogy nem csak forintban keletkezik bevételük. A külföldi pénznemben keletkezett bevétel forintra történő átszámításának szabályai esetükben azonban némileg eltérnek az általános szabályoktól. A kisadózókra nézvést is kötelezővé teszi a 2012. évi CXLVII. törvény 2.§ 12. pontja a külföldi fizetőeszközben megszerzett bevételük forintra történő átváltását.

Kisadózó vállalkozás bevétele:

2012. évi CXLVII tv 2.§ 12. *  kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel

a) az áthárított általános forgalmi adó,

b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),

c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,

d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,

e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,

f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás,

g) *  a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték; ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;

azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;

Az említett rendelkezés egyrészt meghatározza mi tekintendő és mi nem a kisadózó vállalkozás bevételének. Másrészt rendelkezik arról. milyen módon kell a külföldi pénznemben keletkezett bevételeket forintra átváltani. Ez utóbbiban nem hagy választási lehetőséget a kisadózók számára. Minden esetben a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos árfolyamon kell elvégezni az átváltást.

A bevétel megszerzésének időpontja

2012. évi CXLVII tv 2.§ 13. bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában

a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;

b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;

c) jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;

d) elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;

e) *  az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg;

A törvény előírásai szerint  a kisadózó egyéni vállalkozónak a külföldi pénznemben keletkezett bevételét az MNB által közzétett, a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának alapul vételével kell átszámítania forintra. Pénz esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napját kell a megszerzés időpontjának tekinteni. Ha a bevételt olyan külföldi pénznemben szerezte, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

A bevétel meghatározására vonatkozó szabályozásból következően a kisadózó egyéni vállalkozónak azt az összeget is be kell számítania a bevételei közé, amelyet külföldön szerzett meg, illetőleg amely után külföldön is teljesítenie kellett az adókötelezettségeket. Erre a szabályozásra azért van lehetőség, mert

a kisadózó vállalkozások tételes adója nem tartozik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények tárgyi hatálya alá. Ezért az ilyen szabályozás nem ütközik nemzetközi egyezménybe. Ezért lehetséges, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége során valamely külföldi államban megszerzett bevétele után külföldön és Magyarországon is fizet adót.