Kockázatelemzés

A NAV elnökének iránymutatása szerint az adóhatóági kockázatelemzésnek valamint ennek alapján az ellenőrzésre történő kiválasztásnak a legnagyobb valószínűséggel, legnagyobb mértékű költségvetési kárt okozó rétegekre és kötelezettségszegésekre, az adóelkerülő tevékenység megkezdését követő minél közelebbi időpontokra kell összpontosítaniuk minél több jelen idejű, az aktuális gazdasági folyamatokra megképzett mutató alkalmazásával. Így hát 2014-ben elsősorban azok számíthatnak ellenőrzésekre, akik az életútjuk, kapcsolatrendszerük vagy költségvetési kapcsolatuk mérete okán jelentős kockázatú áfa alanyoknak, valamint az előzőek körébe nem tartozó, de az aktuális adataik alapján jelentős új kockázatokat mutató áfa alanyoknak, továbbá a kockázatosnak minősülő társaságok haszonhúzó tagjainak és a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyeknek tekinthetők.

Ennek érdekében az adóregisztrációt követő, az induló vállalkozásokat és a személyi változással érintett társaságokat érintő komplex kockázatelemzés kiterjed valamennyi cégbejegyzésre kötelezett vállalkozásra, emellett pedig továbbra is követelmény, az adott évben jogelőd nélkül alakult társaságok legalább 10%-ának 90 napon belüli helyszíni ellenőrzése is.

E körben a kockázatelemzés elsősorban a tervezett tevékenység folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének, az alapítók, tagok, tulajdonosok korábbi és jelenlegi érdekköréhez tartozó vállalkozásokhoz fűződő kapcsolatának és adózói szokásainak értékelése alapján történhet.

A kockázatok minél előbb történő kiszűrése érdekében azonban indokolt tovább szélesíteni e speciális kockázatelemzési eljárás alapján kockázatosnak minősített adózók esetében a KOCKERD jelű kérdőív kitöltésére felhívottak körét, valamint a kérdőívekre adott válaszok helytállóságának helyszíni ellenőrzését.

Az adóhatóság soron kívüli intézkedési kötelezettségét vonja maga után, ha a helyszíni ellenőrzés a törvény vonatkozó előírásaival összhangban az adószám felfüggesztésének vagy törlésének feltételeit állapítja meg. Ennk kapcsán az alábbi szabályokra hívjuk fel a figyelmet.

Art. 24/A. §(1) Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha

a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,

b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,

meghatározott esetben kezdeményezi.

Art. 24/B. §(1) Az állami adóhatóság az adószámot törli, ha

a) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,

b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be,

c) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy.

Amennyiben az adóhatóság az Art 24/F § (2) bekezdésében írtak szerinti “…. a kockázatelemzési eljárás során megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokra tekintettel kockázatos, vagy a gazdasági tevékenység megvalósulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek nem állnak az adózó rendelkezésére, vagy ha a rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek valószínűsíthetően nem elegendőek a gazdasági tevékenység megvalósításához.” fokozott adóhatósági felügyletet rendel el.

Ilyen esetekben az adóhatóság – a jogszabály által előírt többletkötelezettségek ( gyakoribb bevallási kötelezettség, adószakértői ellenjegyzés stb) teljesítésének ellenőrzése mellett – a NAV elnöki tájékoztatás szerint : a jövőben is kiemelt figyelemmel kíséri a fokozott adóhatósági felügyelet alá vont vállalkozások adózását, különös tekintettel a bevallási fegyelem alakulására, a fizetési hajlandóságra, a bejelentési kötelezettségek szabályszerű teljesítésére, illetve a gazdasági tevékenység hirtelen megváltozására utaló körülményekre.