Mikor kell tételes és százalékos adót fizetni
A kisadózó vállalkozások adózásának szabályozása első olvasásra talán bonyolultnak tűnhet, de azért nem egy ördöglakat. A törvény egyrészt tételes, másrészt százalékos adófizetési kötelezettséget ír elő.
A tételes adóra vonatkozó szabályozás a KATA törvény 8.§ (1)-(4a) bekezdéseiben található
8. § (1) A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet.
(2) A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.
(3) Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
(4) A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
(4a) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.
(5) A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizeti.
A szabályozás lényege így foglalható össze. A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő adóalany amíg a naptári évben elért árbevétele a tizenkét millió forintot nem haladja meg a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.
Arról, hogy ki tekintendő főállású kisadózónak részletes tájékoztatót a linken találsz.
A kisadózó vállalkozás döntése szerint élhet azzal a lehetőséggel, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű, havi 75.000.- Ft. tételes adót fizet. E döntését vagy az adóalanyiság bejelentésekor vagy ha a későbbiek során választotta ezt a lehetőséget ezt követően jeleznie kell. Ez utóbbi esetben a választásról szóló nyilatkozat hónapjától kell a magasabb összegű fizetési kötelezettséget teljesíteni.
Összegezve: A tételes adófizetési kötelezettség a főállású kisadózó után havi ötven,vagy választása esetén 75, az annak nem minősülő kisadózó után havi huszonötezer forint. E kötelezettségnek a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell eleget tenni. Azonban az adófizetésnél figyelemmel kell lenni az alábbiakra is. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. A bejelentés hatálya alatt minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer vagy 75 ezer forint.
A tételes adófizetési kötelezettség mellett a törvény a 8.§ (6),(8) bekezdéseiben 40%-os mértékű kötelezettséget is megállapít.
(6) Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít az (1)-(4) bekezdés szerinti tételes adó megfizetése alól
Ezek után nézzük mi a jelentősége az adóalanyiság tartamának („a naptári év egészében”) illetve a naptári évben elért árbevétel mértékének („amíg a naptári évben elért árbevétele a 12 millió forintot nem haladja meg”) a tételes illetve a százalékos adó fizetési kötelezettség szempontjából.
Ha a kisadózó vállalkozás az év egészben adóalany volt és az egész évre számított bevétele nem haladja meg a tizenkét millió forintot csak tételes adófizetési kötelezettsége van. Ha nem volt teljes évben KATA alany ez úgy értendő, hogy a bevételt időarányosan kell figyelembe venni, azaz az adóalanyként töltött minden hónapra 1.000.000.-Ft vehető figyelembe. Azaz ha egy vállalkozásnak pl. hat hónapra volt 8 millió forint bevétele, már a tételes adón felül százalékos adót is fizetnie kell.
A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő és a naptári év minden hónapjában tételes adófizetésre köteles adóalany a naptári évben elért bevételének 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet.
Az egész naptári évben kisadózó vállalkozásnak nem minősülő adóalany mindaddig csak a havi 50 vagy 75 illetve 25 ezer forint tételes adó fizetésére kötelezett, amíg, a bevétele nem haladja meg az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai ( beleértve az esetleges tört hónapot is) és az egy millió forint szorzatát. Az ezt meghaladó bevétele után 40 százalékos mértékű az adófizetési kötelezettség.
A tizenkét millió forintos bevételi határ túllépése, tehát önmagában nem eredményezi az adóalanyiság megszűnését, „csak” belép egy százalékos mértékű adókötelezettség az értékhatárt meghaladó bevétel után. A százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól, azaz a százalékos adó mellett még meg kell fizetni a havi 50 vagy 75 illetve 25 E Ft tételes adót is.
Fontos, hogy a tizenkét milliós bevételi határ teljes évre vonatkozik, ezért az év közben adóalannyá válók minden adóalanyként megkezdett hónapra egy millió forinttal számolva határozhatják meg a csak tételes adófizetésre kötelező árbevétel mértékét. Például egy július 1-től adóalany vállalkozás 6 millió forintot meg nem haladó bevételi határig jogosult csak a tételes adót fizetni. Ezt meghaladó bevétele után már a 40% mértékű adót is meg kell fizetnie. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az értékhatár csak az adófizetéssel érintett hónapokra számolható. Pl. egy teljes naptári hónapot meghaladó táppénz vagy egyéni vállalkozóknál ilyen tartalmú vállalkozás szüneteltetés esetén az a hónap melynek teljes tartama a táppénz vagy a szüneteltetés időszakába esik kimarad a fizetési kötelezettséggel érintett hónapok közül ezzel az értékhatár is időarányosan csökken.
A tételes adót a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni. A százalékos mértékű adót az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.
Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót a KATA törvény 8.§ (9)-(11) bekezdéseiben szabályozott esetekben
8.§ (9) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
(10) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a (9) bekezdés a)-c) és e) pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (9) bekezdés szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.
(11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)-(10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentést havonta megismételni a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság - figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezésére is - a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.
A törvény az adófizetés alól azon hónapokra vonatkozóan ad mentességet,
1. amelyek egészében a kisadózó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
2. Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyekben
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díj,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartás megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni. Azaz azokat a teljes hónapokat kell figyelmen kívül hagyni, amelyekre vonatkozóan nincs fizetési kötelezettség.
Talán segíti a pontosabb megértést egy rövid példa. Vegyük azt az esetet, ha a szerencsétlen kisadózó mondjuk március 10-től május 20-ig táppénzen volt. Hogy alakul a tételes adófizetési kötelezettsége? Március hónapra fizetnie kell, mert legalább egy napig fennállt a fizetési kötelezettsége. Április hónapban teljes hónapban beteg állományban volt tehát egy napig sem állt fenn a fizetési kötelezettsége, így nem is kell tételes adót fizetnie. És a kissé gubancosnak tűnő 30 napos szabály miatt májusra sem kell tételes adót fizetnie, mert márciusban 22 napig májusban pedig 20 napig nem volt fizetési kötelezettsége ez pedig meghaladja a 30 napot.
A tételes adó fizetési kötelezettséget a NAV a KATA választásának bejelentése alapján automatikusan előírja. Ezért, ha olyan ok áll fenn, amelynek alapján a tárgyhóra nem kellene KATÁ-t fizetni, ezt be kell jelenteni. Ez alól nem kivétel az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése sem. A KATA alany mentesül a tételes adó megfizetése alól, amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Ennek a ténynek a webes ügysegéden illetve az Szja.tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók esetében a kamarához történő bejelentése nem pótolja a Katv. 8. § (11) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését, vagyis hogy az állami adóhatósághoz 'T101E adatlapon a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig be kell jelenteni, ha a tételes adó fizetési kötelezettség azért nem áll fenn az adott hónapban, mert az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti. 2015 január 1-től a szünetelés esetében nem kell a bejelentést havonta megismételni, mivel az adóhatóság a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el. A témával kapsolatos további információk.
Adózási információk egy helyen gyakorló és leendő kisadózók számára.
Segíthetünk? Tanácsadás
