Szakképzési hozzájárulás: NAV tapasztalatok és a 2019 évi változások

Szakképzési hozzájárulás, Szaképzési hozzájárulás 2019, Szakképzési hozzájárulás alapja

A szakképzési hozzájárulás összegének meghatározása során ejtett gyakori hibákról szóló NAV tájékoztató szövegének változatlan ismertetése mellett megtalálod a  hivatkozott jogszabályok jelenleg érvényes szövegét. Az anyag végén pedig a 2011.évi törvény 4. §. 2019. évi változásait. A hatályukat vesztő szögrészek áthúzva piros színnel, az új szövegrészek kék színnel olvashatók.

A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint még az önkéntes jogkövetésre törekvő, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező adózóknál is előfordul a szakképzési hozzájárulás összegének téves meghatározása.

Egy kiemeltnek minősülő adózó ellenőrzése során például azt tárták fel a revizorok, hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapjának  a meghatározásakor:

  • egyrészt azokat a munkavállalókat is figyelembe vette, akiknél 14,5%-os szociális hozzájárulási kedvezményt érvényesített,
  • másrészt nem a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér (maximum 100 ezer forint) összegével, hanem a munkavállalóknak kifizetett bruttó munkabér (maximum 100 ezer forint) után számított szociális hozzájárulási adókedvezmény összegével csökkentette az adóalapot.

A szakképzési hozzájárulás alapja nem csökkenthető akkor, ha a munkáltató a munkavállalóval összefüggésben 14,5 százalék adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére.

Abban az esetben azonban, ha a munkavállalóval összefüggésben a 19,5 százalék kedvezményt érvényesíti a kifizető, akkor a kedvezményezett adóalap után szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie.

A konkrét példában az adózó tévesen határozta meg a tanulószerződéssel rendelkező tanulók után igénybe vehető adócsökkentő tétel összegét is. Nem vette figyelembe ugyanis azt, hogy ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, akkor az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjainak arányában kell meghatározni az alapcsökkentő tétel számított összegét.

Vonatkozó jogszabály:

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény  4. § (1a) bekezdésének c) és d) pontjai.

2011. évi CLV. törvény  4. § 

2011. évi CLV tv. 4. § *  (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. 

(1a) *  A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya

a) a pályakezdő munkavállalók után az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI (a továbbiakban: Eat.) 462/B.§ (2) bekezdése szerint,

b) a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése         szerint,

c) *  a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése   szerint,

d) *  a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az  Eat. 462/D. § (3) bekezdése    szerint, vagy

e) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat. 462/E. §     szerint

a foglalkoztatás első két évében, a d) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első három évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén - kivéve a c) és d) pont szerinti esetet - legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

(1b) *  A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az  Eat. 462/F.§ - ában    meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó az  Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak az a foglalkoztatás minősül, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

(2) *  A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

(3) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.

(4) A szakképzési hozzájárulás kiszámításához

a)   számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját   a számvitelről szóló szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,

b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,

c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját    a számvitelről szóló törvény  szerint megállapított éves árbevételéből a 2. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában

kell megosztania.

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Kormány rendelet 3. §-ának és 5. § (6) bekezdésének előírásai

280/2011. (XII. 20.) Kormány rendelet

280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról

3. § A szakképzési hozzájárulást az Szht. 5. § szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az e rendeletben meghatározott módon számított alap- és kiegészítő csökkentő tétel figyelembe vételével csökkentheti.

5. § (1 Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét a (2) bekezdés szerint meghatározott alapcsökkentő tétel összegével csökkentheti.

 (6) Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan az alapcsökkentő tétel (4) bekezdés szerint számított összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.

2019-től érvényes változások

2011. évi CLV törvény 4. §  *  (1)  *  A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;

c) a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj;

d) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;

e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

(1a)  *   *  A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya

a) de legfeljebb pályakezdő kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a munkaerőpiacra lépő munkavállalók után az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011.2018. évi CLVI.LII. törvény (a továbbiakban: Eat.Szocho tv.462/B.10. §-(2) bekezdése szerint a foglalkoztatás első két évében

b) de legfeljebb tartósan álláskereső kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő személyek után az Eat.a Szocho tv. 462/C.11. §-(2) bekezdése szerint a foglalkoztatás első három évében

c)  *  de legfeljebb gyermekgondozási díj, kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott minimálbér kétszeresének összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a megváltozott munkaképességű személyek után az Eat.a Szocho tv. 462/D.12. §-(2) bekezdése szerint,

d)  *  de legfeljebb gyermekgondozási díj,kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a kutatók foglalkoztatása után az Eat.a Szocho tv. 462/D.14. §-(3) bekezdése szerint, vagy

e) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat. 462/E. § szerint

a foglalkoztatás első két évében, a d) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első három évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén - kivéve a c) és d) pont szerinti esetet - legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

(1b)  *  A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak az a foglalkoztatás minősül, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt. * 

(2)  *  A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

(3) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.

(4) A szakképzési hozzájárulás kiszámításához

a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,

b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,

c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a 2. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.