Mobilitási célú lakhatási támogatás

2017. Január 1-től a lakhatási támogatás egy speciális formájára – a mobilitási célú lakhatási támogatásra - biztosít az szja törvény adómentességet. Az erre vonatkozó szabályokat az szja törvény 1. sz. Melléklet 2.11 és a 9.7. pontjai tartalmazzák. Ezeknek és a tájékoztatóban említett más jogszabályoknak a szövegét a tájékoztató végén találod.

Ez a lehetőség abban a tekintetben egyszerűbb, hogy a munkásszálláson biztosított elhelyezéstől eltérőn nem feltétele a szálláshely munkáltató tulajdonában vagy általa bérelt legyen. Azonban az egyéb előírások betartása okozhat bizonytalanságot.

A jogszabály szerint a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha olyan munkavállalónak nyújtják
– akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 órás munkaviszony áll fenn,
– akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
– aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban nem rendelkezett, és a támogatás nyújtásának időpontjában sem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Azon túl, hogy az akár hosszabb időtartamú (pl. egy éven túli) határozott időtartamú munkaszerződést kötőket kizárja a jogszabály a kedvezmény igénybevételéből, problémát okozhat 60 km belül a napi oda- és visszautazás 3 órát meghaladó időtartamának bizonyítása. Ez elvileg a menetrendek alapján történhet ugyan, de a tényleges helyzet ettől akár tartósan is eltérhet (pl. téli időszakban útviszonyok, építkezések, forgalom elterelések stb.)

A törvény szerint adómentes az ugyanazon munkáltató ( munkáltatónak minősül a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás is) által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

– a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
– a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
– a foglakoztatás második 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát
meg nem haladó támogatás.

A minimálbér összege 2017-ben 127.500.-Ft.

Az szja törvény 89.§ (4) bekezdése szerint a 2017.01.01-t megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni

A havonta adómentesen adható lakhatási támogatás további korlátait az Szja. tv. 1. számú mellékletének 9.7. pontja tartalmazza a következők szerint:

A lakhatási támogatás havi értéke

– a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
– a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
– a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.

Ha a lakás a munkáltató tulajdonában van, vagy a cég bérli a lakást (a számla a cég nevére szól) és a juttatás feltételei megfelelnek a munkáltatónál szabályozott juttatásra vonatkozó, az Szja. tv. 70. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek – az adómentes értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként adózik.

Ha a munkáltató a munkavállaló által bérelt lakás esetében nyújt az adómentes értékhatárt meghaladóan térítést, az értékhatárt meghaladó rész bérjövedelemként adó- és járulékköteles.

Az adómentesség alkalmazása szempontjából nem tekinthető munkavállalónak az, akivel a munkáltató a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő viszonyban áll.
A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Ennek a jelentőségét az adja, hogy a valótlan nyilatkozat illetve a korábbi valós nyilatkozat módosítása elmaradásának a jogkövetkezményeit teljes egészében a munkavállaló viseli. Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy ilyen esetben a támogatás után a munkavállaló a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint adózik. Az adóhatóság ilyen esetben az egyébként a munkáltatót terhelő közterheket és azok elmulasztásából eredő következményeket a munkavállaló terhére állapítja meg.

Arról, hogy a munkáltató öröme se legyen felhőtlen a munkavállalónként vezetendő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség hivatott gondoskodni.

Kedvező viszont, hogy a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ka) ponta szerint a társasági adóalany munkáltatóknál az adózás előtti eredményt csökkenti a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege.

Jogszabályok:

Szja tv 70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:

a) a munkáltató által

aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is), vagy

ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatónál a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján

ba) több munkavállaló, vagy

bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg.

Szja 89.§ (4) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontja alkalmazásában a foglalkoztatás első hónapjának 2017. január 1-jét megelőzően megkezdődött foglalkoztatás esetén 2017. január hónapját kell tekinteni.

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:

2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,

b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,

c) a foglakoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát

meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is;

9.7. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok

9.7.1. A lakhatási támogatás havi értékeként

a) a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,

b) a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,

c) a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész

vehető figyelembe.

9.7.2. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

a) akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,

b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

9.7.3. Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

9.7.4. A munkavállaló a 9.7.2. és 9.7.3. alpont szerinti feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

9.7.5. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában

a) ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása,

b) nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.

9.7.6. A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

4. § E törvény alkalmazásában

23. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

k) legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig

ka) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege,