Nem ér a nevem! – Önellenőrzést szeretnék készíteni!

önellenőrzés, önellenőrzés előzetes bejelentése, önellenőrzés 2018

Az önellenőrzés szabályait az új Art ( 2017.évi CL.tv.) 54-57.§ tartalmazzák.  E szerint az önadózás keretében megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Erre továbbra is akkor ad lehetőséget a törvény, ha az érintett az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás. Változatlan követelmény, hogy önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.

Új lehetőség viszont, 2018. január 1-től az önellenőrzési szándéknak az új Art 55.§-a szerinti  előzetes bejelentése. A rendelkezés szerint az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével az önellenőrzés benyújtása  előtt bejelentheti az adóhatósághoz önellenőrzési szándékát.

Az előzetes bejelentés  nem feltétele az önellenőrzésnek. Viszont ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés, annak ellenére, hogy az önellenőrzések számát továbbra sem korlátozza a jogszabály. A bejelentés legfontosabb jogkövetkezménye, hogy az adóhatóság annak benyújtásától számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az érintett adózónál. Az adózóra nézve viszont az önellenőrzési szándék bejelentése nem jelent kötelezettséget vagyis az önellenőrzés elmaradását nem szankcionálhatja az adóhatóság. Bár azt nem tartom kizártnak, hogy kedvet csinálhat egy ellenőrzéshez.

Az önellenőrzési szándék bejelentésére a 18ONELLB jelű nyomtatvány szolgál.

A nyomtatványt az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az elektronikus ügyintézési módot önként választó adózónak elektronikusan kell benyújtania. Erre az alábbi módokon van lehetőség: 

  1. Magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) adózó a saját nevében a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről nyújthatja be a nyomtatványt.

 

  1. Ha a magánszemély vagy egyéni vállalkozó adózó nevében az állami adó- és vámhatósághoz már bejelentett állandó meghatalmazottja, megbízottja (a továbbiakban együtt: meghatalmazott) jár el, és

a)    az általa meghatalmazott képviselő is magánszemély vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről;

b)    ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról;

c)    az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról

küldheti be a nyomtatványt. 

  1. Gazdálkodó szervezet  adózó esetében, ha a törvényes képviselő jár el, a képviselő választhat, hogy

a)    saját, a Központi Ügyfél-regisztráci ós Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy

b)    a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról

küldi meg a nyomtatványt.

 

  1. Gazdálkodó szervezet adózó/ügyfél esetében, ha nevében meghatalmazott jár el, és

a)    az általa meghatalmazott képviselő is magánszemély vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról;

b)    ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról

c)    az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról

küldheti be a nyomtatványt.

Ha a nyomtatványt gazdálkodó szervezet nevében nyújtják be (I.1. pont 3. és 4. eset), akkor 2018-ban kizárólag akkor javasolt a Cégkapu használata, ha az adózó (3. eset), illetve az adózót képviselő meghatalmazott szervezet (4. eset)

-          a Cégkapu megbízottja útján már kiosztotta a Cégkapu használatához szükséges valamennyi hozzáférési jogosultságot, és

-          a Cégkapu használata üzemszerű.

Abban az esetben, ha a Cégkapu használata még nem biztosított maradéktalanul, a 3/a. és 4/a. eset szerint, a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelye is használható 2018. december 31-éig, figyelemmel az Eüsztv. átmeneti rendelkezéseire