Őstermelő, kistermelő szoc. ho alapja 2019
Mezőgazdasági őstermelő alatt az szja törvény 3.§ 18.pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő magánszemélyeket kell érteni.
Szja tv.3.§ 18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.
E rendelkezés alkalmazásában
a) saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei (ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett;
b) őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt adattartalommal, az ott meghatározott eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány;
c) vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.
A mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alapjának alakulását befolyásolja, hogy az őstermelő a Tbj szerint járulék fizetésre kötelezett-e, mekkora volt a jövedelme illetve tett-e nyilatkozatot a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében a rá nézve kötelező mértéket meghaladó kötelezettség vállalására. A Tbj. szerinti biztosítottak kötelezettek járulékfizetésre. Azt, hogy az őstermelő mikor tekinthető biztosítottnak, így járulék fizetésre kötelezettnek a biztosítottak körét szabályozó Tbj. 5.§ (1) i.) pontja határozza meg. Az őstermelők járulék fizetési kötelezettségének mértékét a Tbj 30/A.§ -ban írtak határozzák meg.
Tbj 5.§ (1) i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 30/A § alapján járulék fizetésre nem kötelezett a saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja
a) az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
c) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka.
A járulék fizetésre kötelezett őstermelő saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja havonta az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér. Kivéve, ha a Tbj. 30/A § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattal vállalta, hogy magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében a fentieket meghaladó összeg után fizeti a járulékokat, ez esetben ez vállalt magasabb összeg lesz a szociális hozzájárulási adó alapja is.
Tbj 30/A.§ (3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő a hónap minden napján nem minősül biztosítottnak vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján, akkor az adó alapja az összevont adóalapba tartozó jövedelem, de legalább a mezőgazdasági őstermelői jogállása fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része.
Az adóalapjának meghatározásakor a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell figyelembe venni a hónapnak azt a napját amelyen
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;
c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
e) fogvatartott
Ezekben az esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva az összevont adóalapba tartozó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő esetében az e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő esetében bevételének 4 százaléka, de legalább a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincad része.
Mezőgazdasági kistermelő olyan mezőgazdasági őstermelő akinek a bevétele nem haladja meg az adóévben a nyolc millió forintot. A kistermelő számára is adott a lehetőség a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a kötelező adóalapot meghaladó fizetési kötelezettség vállalására. Erre vonatkozó nyilatkozat esetén a vállalt összeg lesz a szociális hozzájárulási adó alapja.
Az adóalapjának meghatározásakor a mezőgazdasági kistermelőnek ez esetben nem kell figyelembe venni a hónapnak azt a napját amelyen
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;
c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
e) fogvatartott
Ezekben az esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva az összevont adóalapba tartozó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő esetében az e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő esetében bevételének 4 százaléka, de legalább a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincad része.
Amennyiben a kistermelő a kötelezőnél magasabb összegű fizetési kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot nem tesz a saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja
a) az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
c) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka csökkentve a Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.
Tbj 30/A (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
Segíthetünk? Tanácsadás
