Őstermelő, kistermelő szoc. ho alapja 2019

őstermelő szociális hozzájárulási adó, járulék fizetésre nem kötzelezett

Mezőgazdasági őstermelő alatt az szja törvény 3.§ 18.pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő magánszemélyeket kell érteni.

Szja tv.3.§ 18

Szja tv.3.§ 18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

E rendelkezés alkalmazásában  

a) saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei (ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett;

b) őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt adattartalommal, az ott meghatározott eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány;

c) vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.

A mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alapjának alakulását befolyásolja, hogy az őstermelő a Tbj szerint járulék fizetésre kötelezett-e, mekkora volt a jövedelme illetve tett-e nyilatkozatot a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében a rá nézve kötelező mértéket meghaladó kötelezettség vállalására. A Tbj. szerinti biztosítottak kötelezettek járulékfizetésre. Azt, hogy az őstermelő mikor tekinthető biztosítottnak, így járulék fizetésre  kötelezettnek a biztosítottak körét szabályozó  Tbj. 5.§ (1) i.) pontja határozza meg. Az őstermelők járulék fizetési kötelezettségének mértékét a Tbj 30/A.§ -ban írtak határozzák meg.

Tbj. 5.§ (1) i.) pont

Tbj 5.§ (1) i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 30/A § alapján járulék fizetésre nem kötelezett a saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja

a) az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

b) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,

c) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka.

A járulék fizetésre kötelezett őstermelő saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja havonta az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér.  Kivéve, ha a  Tbj. 30/A § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattal vállalta, hogy magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében a fentieket meghaladó összeg után fizeti a járulékokat, ez esetben  ez vállalt magasabb összeg lesz a szociális hozzájárulási adó alapja is. 

Tbj. 30/A § (3) 

 Tbj 30/A.§ (3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő a hónap minden napján nem minősül biztosítottnak vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján, akkor az adó alapja az összevont adóalapba tartozó jövedelem, de legalább a mezőgazdasági őstermelői jogállása fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része.  

Az adóalapjának meghatározásakor a mezőgazdasági őstermelőnek  nem  kell figyelembe venni a hónapnak azt a napját amelyen

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;

c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;

d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

e) fogvatartott

Ezekben az esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva az összevont adóalapba tartozó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő esetében az e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő esetében bevételének 4 százaléka, de legalább a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincad része.

Mezőgazdasági kistermelő olyan mezőgazdasági őstermelő akinek a bevétele nem haladja meg az adóévben a nyolc millió forintot. A kistermelő számára is adott a lehetőség a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a kötelező adóalapot meghaladó fizetési kötelezettség vállalására. Erre vonatkozó nyilatkozat esetén a vállalt összeg lesz a szociális hozzájárulási adó alapja.

Mezőgazdasági kistermelő
Szja tv. 3.§ 19. Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg

Az adóalapjának meghatározásakor a mezőgazdasági kistermelőnek ez esetben  nem  kell figyelembe venni a hónapnak azt a napját amelyen

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;

c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;

d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

e) fogvatartott

Ezekben az esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva az összevont adóalapba tartozó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő esetében az e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő esetében bevételének 4 százaléka, de legalább a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincad része.

Amennyiben a kistermelő a kötelezőnél  magasabb összegű fizetési kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot nem tesz a saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja

a) az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

b) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,

c) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka csökkentve a Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.

Tbj 30/A (2)

Tbj 30/A (2)   Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

Segíthetünk? Tanácsadás