Segítség a vállalkozás indításhoz: vállalkozóvá válást segítő támogatás

vállalkozóvá válást segítő támogatás, támogatás szja vonzata, egyéni vállalkozás indítása, álláskerő

Ha vállalkozni szeretnél vagy esetleg muszáj és az egyéni vállalkozási forma mellett döntöttél célszerű tájékozódni az erre vonatkozó alapvető szabályokról.

Az egyéni vállalkozás keretében szinte valamennyi tevékenység végezhető, azonban csak annak a tevékenységnek a végzése során minősül valaki egyéni vállalkozónak, amelyet a bejelentkezése során vagy azt követően vállalkozási körébe tartozó tevékenységként bejelentett. A tevékenységek kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra is, ha az adott tevékenység végzése  képesítéshez vagy egyéb feltételhez kötött ezek biztosítva legyenek. A választott tevékenységeket  az ” Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében ” (ÖVTJ kódok) írt hatszámjegyű kóddal kell meghatározni.

Az egyéni vállalkozók  2018. január 1-jétől elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre kötelezettek a NAV irányába. Ezt a  KÜNY tárhelyükön keresztül kötelesek lebonyolítani, ezért kötelezően az elektronikus azonosításra alkalmas Ügyfélkapus regisztrációval vagy e-személyi igazolvánnyal kell rendelkezniük.

Amennyiben  a vállalkozás indításához vállalkozóvá válást segítő támogatást  is szeretnél igénybe venni az alábbi adó- és a támogatás folyósítására vonatkozó  szabályokra is fegyelemmel kell lenned.

Ha valaki önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben az szja  törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) - ideértve az értékcsökkenési leírást is - összegével.

Az egyéni vállalkozásba elszámolható költségekről itt tájékozódhatsz.

Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.

Ha az érintett a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. Amennyiben a visszafizetésre a bevételként történő elszámolást követően kerül sor az érintett magánszemélynek a már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint kell eljárnia.

Abban az esetben, ha az előre folyósított támogatás összege annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem került felhasználásra a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján kell bevételnek tekinteni.

A vállalkozóvá válást segítő támogatásról az 1991. IV. törvény rendelkezik. A törvény  17.§ szerint annak nyújtható ilyen támogatás, aki álláskeresőnek minősül, vagy rehabilitációs ellátásban részesül és vállalja, hogy munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

1991. évi IV tv. 17.§

 1991. évi IV tv. 17.§

17. § *  Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

 Azt, hogy kit kell álláskeresőnek tekinteni az 1991. évi IV. tv.58.§ (5) d. pontja határozza meg

1991. évi IV. tv.58.§ (5) d. pont

58.§ (5) d) *  álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3. *  öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és

4. *  az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart

A támogatás nyújtásának részletes szabályait a  foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló  6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza.

A rendelet 10.§ alapján a következő támogatások nyújthatók:

a)     3 millió forintig terjedő tőkejuttatás egészben vagy részben visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő formában,

b)    legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás,

c)     a vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeinek finanszírozása.

A b) pontban meghatározott támogatás folyósításának kezdő napja  

– a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozói tevékenység esetén, az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének napja,

– mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetében a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának napja,

– minden más vállalkozás esetében a vállalkozás cégjegyzékbe történő bejegyzésének, illetve a változás bejegyzésének napja.

6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 10.§

10. § *  (1) *  Az Flt. 17. §-a alapján annak részére nyújtható támogatás, aki  

a) *  álláskereső, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás esetében ennek további feltétele, hogy a járási hivatal legalább egy hónapja tartja nyilván, vagy

b) rehabilitációs járadékban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

és önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozóként, egyéni cég tagjaként, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg.

(1a) *  Mezőgazdasági őstermelői tevékenységhez nyújtandó támogatás további feltétele, hogy a támogatást kérő az őstermelői tevékenységet a támogatásról szóló döntést követően kezdi meg és a kérelem benyújtását megelőző két éven belül nem rendelkezett őstermelői igazolvánnyal.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott személyek részére a következő támogatások nyújthatók:

a) 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás egészben vagy részben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában,

b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás,

c) a vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségei.

(3) *  A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás megállapításának további feltétele - a beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő - saját forrás, továbbá a támogatás visszatérítése, illetőleg kötelezettségszegés miatt történő visszafizetése esetére anyagi biztosíték megléte.

(4) *  A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás pályázati eljárás alapján, a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott támogatások kérelemre nyújthatók. A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott támogatások együttesen is nyújthatók.

(5) *  A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatásra meghirdetett pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 66. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat.

(6) *  A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás folyósításának kezdő napja:

a) a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozói tevékenység esetén, az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének napja,

b) *  mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetében a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának napja,

c) minden más vállalkozás esetében a vállalkozás cégjegyzékbe történő bejegyzésének, illetve a változás bejegyzésének napja.

(7) *  A támogatásban részesülő köteles

a) a vállalkozási vagy a mezőgazdasági őstermelői tevékenységének megszűnését öt napon belül a támogatást folyósító szervnek bejelenteni, valamint

b) a kérdőíves nyomon követéses vizsgálatban részt venni.

A MüM-rendelet 10. paragrafusának (7) bekezdésében foglaltak szerint a támogatásban részesülő a vállalkozás vagy a mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszűnését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni. A támogatás szempontjából elszámolható költség a MüM rendelet 27.§ (1) u) pontja szerint : a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható.

A MüM. rendelet  10.§ (2) bek. b. pontja szerinti legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás az adózás szempontjából eltér az egyéb támogatásoktól. Ez a támogatási forma nem felel meg az szja törvény 7. § (1) bek. v.pontjának. Mivel azt nem célszerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg vagy azt követően  és nem fejlesztési célra, nem az önálló tevékenység megkezdését megelőzően nyújtják. Így ennek a támogatásnak az összegét a jövedelem meghatározásakor figyelembe kell venni a bevételek között.

Szja tv7.§ (1) v)pont
Szja tv7.§ (1) v) *  a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap, azzal, hogy amennyiben a támogatás összegét a magánszemély gazdasági társaság alapítására fordítja, az a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen is a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el;

Ha pedig a támogatási szerződés és egyéb dokumentumok alapján sem állapítható meg, hogy a támogatást költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósították, akkor az szja-törvény 19. paragrafusa sem alkalmazható. Így a támogatásnak nem csak a felmerült költségeknek megfelelő része, hanem az   egésze bevételnek minősül.

Szja tv. 19.§.

19. §  (1) Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a (2)-(3) bekezdés rendelkezései szerint állapítja meg a jövedelemszerzés időpontját.

 (2) A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) - ideértve az értékcsökkenési leírást is - összegével. Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.

 (3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.

(4) *  Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.

Segíthetünk? Tanácsadás             További infók az egyéni vállalkozásról.