Színlelt szerződés, törvényi vélelem

Kisadózó, Kata, törvényi vélelem, színlelt szerződés, munkaviszony

Nemcsak a kisadózók esetében alkalmazandó, hanem a színlelt megállapodásokat tiltó általános adójogi elv, hogy szerződéseket, ügyleteteket  valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell megítélni.

A kisadózók adózásában abban akkor  kap sajátos jelentőséget ez az általános elv, pontosabban  ennek  megsértése, ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez. Vagyis a felek egy ténylegesen munkaviszony létrehozására irányuló megállapodást más jogviszonyként pl. vállalkozói jogviszonyként próbálnak feltüntetni. A 2012. évi CXLVII. törvény 14.§ (1) bekezdése szerint ebben az esetben az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a kisadózó vállalkozásokról szóló  törvénytől  eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

2012. évi CXLVII. törvény 14. § (1)
2012. évi CXLVII. törvény 14. § (1) A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

E jogkövetkezmény alkalmazásához a jogalkotó nem támaszt egyéb felételt, mint annak bizonyítását, hogy az adott szerződés színlelt és valójában egy munkaviszonyra vonatkozó megállapodást leplez. Ebből következik, hogy  szerződések valóság tartalma a kisadózók esetében sem csak a 14.§ (2) bekezdésében meghatározott évi egy millió feletti szerződéses összeg esetében vizsgálható, hanem értékhatártól függetlenül.  Azonban, az említett értékhatár alatti megállapodások esetében törvényi vélelem hiányában annak bizonyítása hogy a színlelt szerződés egy munkaviszonyt leplez az adóhatóságot terheli.

2012. évi CXLVII. törvény 14.§ (2)

2012. évi CXLVII. törvény 14.§ (2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig - vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre

Más helyzetet teremt, ha az adóhatóság az ellenőrzése során köteles a 14.§(2) bekezdésében meghatározott törvényi vélelmet alkalmazni. Vagyis az ellenőrzése során az ellenkező bizonyításig úgy tekinteni a kisadózó vállalkozás és neki évi egy millió forintot meghaladó összeget számla alapján fizető adózó közötti jogviszonyt, mintha az munkaviszony lenne. Fontos, hogy a törvényi vélelem csak azokra az esetekre alkalmazható amikor a kisadózó vállalkozás részére a számla alapján történő kifizetés meghaladta az évi egy millió forintot. Lásd a törvény 13.§-át.

2012. évi CXLVII. törvény 13. § 
2012. évi CXLVII. törvény 13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

Vagyis nem teremt jogalapot a törvényi vélelem alkalmazására, ha a kisadózó vállalkozás az adott évben egymillió forint feletti összegről állított ki számlát egy adózó részére, de az évvégéig teljesített kifizetés összege nem haladta meg az egy millió forintot.

Szintén nem teremt jogalapot a törvényi vélelem alkalmazására, ha a  bevétel a számlák áfa összegével együtt haladta meg az érintett adózó vonatkozásában az egy millió forintot.  

Akkor sem alkalmazható a törvényi vélelem, ha kisadózó részére fizetett összeg nem számla alapján ( pl. kártérítés) történt kifizetéssel együtt haladta meg az egy millió forintot.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az egy millió forintos bevételi határ alatti szerződések esetén csak az említett törvényi vélelem alkalmazása, azaz  bizonyítási teher  kisadózóra történő áthárítása nem megengedett.  Az nem tilos az adóhatóság számára, hogy a törvényi vélelem alkalmazási lehetőségének hiányában bizonyítsa azt, hogy egyes szerződések színleltek és azok munkaviszonyt lepleznek. Ha a bizonyítás sikeres a munkaviszonyra vonatozó adózási és egyéb jogkövetkezményeket alkalmazza az adóhatóság, mintha a kisadózó nem járt volna sikerrel a törvényi vélelem megdöntésében. A témával összefüggő egyéb anyagainkat itt találod.

 Segíthetünk? Tanácsadás