Biztosítás katás egyéni vállalkozó többes jogviszonya esetén?
Hogy alakul a biztosítási kötelezettség, ha valaki szereti halmozni az élvezeteket és mondjuk nem kiegészítő tevékenységű társas vállalkozási jogviszonya mellett katás egyéni vállalkozóként is vitézkedik? Mindkét tevékenysége kapcsán biztosítottnak minősül? Ha nem, melyik alapján és milyen járulék fizetési kötelezettségei keletkeznek? A kérdések megválaszolásához tisztázni kell, hogy a nyughatatlan lelkű vállalkozónk mely jogviszonya alapján tekinthető biztosítottnak
Az 1997. évi LXXX törvény köznapi nevén Tbj. 5.§ (1) bek j. pontja szerint biztosítottnak minősül a KATA törvény szerint főállású kiadózóként bejelentett személy.
Közelebb kerülünk a megoldáshoz, ha megnézzük, hogyan határozza meg a KATA törvény a kisadózó fogalmát. Esetünkben csak a 2.§ 8/g bír jelentőséggel. E szerint nem tekinthető főállású kisadózónak az, aki KATÁ-s adózói státusza mellett a vizsgált hónap egészében más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.
2012. évi CXLVII. törvény
2.§ 8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
Így, ha valaki egy hónap minden napján KATÁ-s egyéni vállalkozása mellett társas vállalkozás tevékenységében tagként közreműködik, az adott hónapban nem tekinthető főállású kisadózónak. Ebből következően a Tbj. 5.§ (1) bek j. pontja szerint nem tekinthető biztosítottnak. Amennyiben az érintett nem nyugdíjas, biztosítási jogviszonya a Tbj. 5.§ (1) f. pontja alapján, mint társasvállalkozónak keletkezik.
1997. évi LXXX tv. 5.§ (1)bek. E törvény alapján biztosított
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
Így járulék fizetési kötelezettsége is a társas vállalkozói tevékenysége alapján keletkezik. Azaz 2018-ban egyrészt 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell fizetnie, melynek alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Másrészt 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli, melynek alapja legalább a minimálbér összege. A társas vállalkozásnak pedig 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik, melynek alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. A tényleges fizetési kötelezettség meghatározása szempontjából fontos a végzett tevékenység jellege, mivel a legalább középfokú képzettséget ( ide sorolandó a szakmunkás képzés is) igénylő tevékenységek esetén a járulék alap meghatározásánál a garantált bér minimum összegét kell figyelembe venni. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összege évenként változik. A számítás alapjául az adott év első napján érvényes mértékeket kell alkalmazni. 2018-ban a minimálbér: havi 138 ezer forint, a garantált bérminimum havi 180 500 forint.
Emberünk katás egyéni vállalkozóként pedig, mivel nem számít biztosítottnak havi 25.000.- Ft tételes adó fizetésére kötelezett.
Másként alakulnak a fenti kötelezettségek, ha a KATÁ-s egyéni vállalkozó egyidejűleg tagja ugyan egy társas vállalkozásnak, de annak tevékenységében ténylegesen személyesen nem vesz részt. Értve ez alatt azt is, hogy a társaság ügyvezetését sem látja el. Ebben az esetben ugyanis nem minősül a Tbj. 4.§ d. pont szerinti társasvállalkozónak.
1997. évi LXXX tv 4.§ d) Társas vállalkozó:
1. * a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
2. * a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. * az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4. * az egyéni cég tagja,
5. * a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül,
Így ezen a jogcímen a Tbj. 5.§ (1) f. pontja szerint nem biztosított.
1997. évi LXXX tv. 5.§ (1)bek. E törvény alapján biztosított
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
Ezért nem vonatkozik rá 2012. évi CXLVII. törvény 2.§ 8.pontja.
2012. évi CXLVII. törvény
2.§ 8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
Így az ilyen KATÁ-s egyéni vállalkozó főállású kisadózónak tekintendő, és ezért a Tbj. 5.§ (1) bek. j- pontja alapján biztosított.
Erre tekintettel a KATÁS jogviszonya alapján havi 50.000.- Ft tételes adó fizetésére kötelezett, mely tartalmazza járulékfizetési kötelezettségét is. A témával kapsolatos további információk.
Adózási információk egy helyen gyakorló és leendő kisadózók számára.
Segíthetünk? Tanácsadás
