Csökkentett munkaidős foglalkoztatás

Csökkentett munkaidős foglalkoztatás

csökkentett munkaidős foglalkoztatás, kieső munkabér támogatás, munkabér támogatás

Abban teljesnek látszik az egyetértés, hogy a járvány egészségügyi hatásai mellett komoly veszélyt jelent a vállalkozások nagy részének működési zavara vagy akár ellehetetlenülése,  ehhez kapcsolódóan a munkahelyek akár százezres nagyságrendű megszűnése is. A 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet ( teljes szövegét a linkre kattintva elérheted)  ezügyben eléggé fékezett habzásúra sikeredett. Az összetett feltétel rendszere miatt inkább hasonlít egy túlélési verseny szabályzatára, mint gyors és hatékony segítségre. Arról nem beszélve, hogy teljesen kiszorultak  a rendelet látóköréből a már ellehetetlenült vállalkozások és a munkájukat így elvesztő munkavállalók. A fontosabb részletek:

A fővárosi és megyei kormányhivatal  a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére,

A támogatás nem feltétel nélküli mind a munkavállalónak, mind a munkaadónak meg kell felelni bizonyos feltételeknek.  

A munkavállaló ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesülhet részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban és a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban kell állnia, valamint nem töltheti a felmondási idejét.

Csak az a munkaadó élhet a támogatás lehetőségével , amely

-        a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,

-   a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,

-        munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,

-        legalább hat hónapja működik, és

-   a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,

-        a támogatás igénylés további feltétele, hogy  a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

Akik mindezen feltételeknek eleget tettek, azok a részére a támogatás a kérelem benyújtását követő  max. három hónapra állapítható meg, a hónapok alatt egész naptári hónapok értendők. Havonta utólag folyósítandó a munkavállaló részére.

És még nincs vége! Mármint a feltételeknek. Ezek közül  csak kettőt emelünk ki.

Az egyik. A munkavállalónak és a munkaadónak a támogatás igénybevételével a csökkentett munkaidőn túl vállalnia kell, hogy a csökkentett munkaidőn túli legalább a támogatás időtartamára egyéni fejlesztési időben állapodnak meg. A rendelet értelmező rendelkezése szerint egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Ez alatt az időszak alatt a munkavállalónak a munkaadó rendelkezésére kell állnia.

A másik. A támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.

A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

A veszélyhelyzettel összefüggő további adózási információkért katt ide!